Múltunk és jelenünk

A szövetség az 1987-ben létrehozott Magyar Természetbarát Szövetség jogutódja, az 1913-ban létrehozott Magyar Turista Szövetség utódja, és az 1873 óta alakult magyar természetjáró szervezetek hagyományainak folytatója és ápolója.

Célunk a kulturált egyéni és szervezett természetjárás népszerűsítése és elősegítése. Feladatainkat állami támogatással, stratégiai partnerek közreműködésével és tagszervezeteink bevonásával valósítjuk meg, elsősorban a gyalogos természetjárás, valamint az aktív- és az ökoturizmus területén. A természetjárás – mint szabadidősport – népszerűsítésével az egészséges életmód támogatását és a természet védelmét tartjuk legfontosabb küldetésünknek. A legtöbben a legendás Országos Kéktúra kapcsán ismernek bennünket; immáron több mint hatvan éve végezzük a legismertebb és legnépszerűbb hazai túramozgalom koordinálását.

A kezdetek

1873. augusztus 10-én alakult meg Tátrafüreden - a hasonló egyesületek sorában világviszonylatban hetedikként - az első hazai turista szervezet, a Magyarországi Kárpátegylet (az 1881-es névváltoztatás után Magyarországi Kárpát Egyesület). Ennek működési területe kezdetben csak a Magas-Tátrára korlátozódott. Később, a turistaság terjedésének következtében egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy az ország más területein is alakuljanak osztályai, hogy a környékükön lévő, túrázásra alkalmas területeket kiépítsék. De alapítottak új egyesületeket is, amelyek az MKE-ből való kiválással vagy önállóan megalakulva szintén ebből a célból jöttek létre (Magyar Turista Egyesület, Erdélyi Kárpát Egyesület, Mecsek Egyesület).

Felvetődik egy szövetség gondolata

Az 1910-es években jött a fiatal nemzedék, amelynek tagjai között ismét felvetődött a gondolat egy érdekeiket védő szövetség megalakítására. 1913 májusában a Turistaság és Alpinizmus szerkesztősége három kérdéssel körlevelet intézett az akkoriban létező 20 hazai turistaszervezetnek, hogy saját véleményük szerint nyilatkozzanak egy Magyar Turista Szövetség létjogosultságát illetően.

A pozitív válaszok megérkezése után a lap szerkesztői, dr. Vigyázó János, dr. Komarnicki Gyula és dr. Serényi Jenő (mindhárman ügyvédek) elkészítették a megalakítandó szövetség alapszabály-tervezetét. Az egyeztetésre szétküldött tervezet néhány sarkalatos pontjával kapcsolatban valóságos sajtóháború zajlott a két konkurens lap, a Turisták Lapja és a Turistaság és Alpinizmus hasábjain.

Megalakul az MTSZ

1913. november 29-30-án zajlott az Országos Turista Nagygyűlés a Sándor utcai régi Képviselőház (a mai Bródy Sándor utcai Olasz Kultúrintézet) nagytermében. 15 hazai turistaegyesület és más sportegyesület turistaosztályának 122 küldöttje jelent meg a jeles eseményen 11 662 turista képviseletében. 30-án ünnepélyes szónoklatok és előadások, valamint óriási viták után a közgyűlés kimondta a Magyar Turista Szövetség megalakulását, majd a jelölés után titkos szavazással egyhangúan megválasztották a szövetség tisztségviselőit. Az elnök gróf Teleki Sándor (MKE), az ügyvezető elnök dr. Thirring Gusztáv (MTE) lett.

Thirring Gusztáv

4 / 4

Az MTSZ korai tevékenységei

Turista Kedvezmények

Az MTSZ arcképes, sorszámozott, évi bélyeggel érvényesített igazolványának tulajdonosai több olyan kedvezményben részesültek, amelyeket korábban az egyes egyesületek nem, de a szövetség keretein belül már ki tudtak járni a tagjaik részére.

Ilyenek voltak többek között a csoportos utazási, a menedékházi belépő- és szállásdíjakat érintő, a barlangi belépődíjakra vonatkozó, valamint a vízitúrázókat megillető jelentős kedvezmények. Az érvényes igazolvánnyal rendelkezők Európa területén bárhol, bármilyen turistatevékenységük során biztosítva voltak az elindulásuktól a hazaérkezésükig. Ezeken felül az MTSZ Hivatalos Értesítőjét minden tag díjtalanul megkapta havonta.

A turistajelzések egységes rendszerének bevezetése

A legtöbb egyesület az általa kiépített utakat a turisták könnyebb tájékozódása érdekében valamilyen jelzéssel is ellátta, de ezek nem voltak egységesek. 1929-ben Strömpl Gábor térképész a Turistaság és Alpinizmus egyik cikkében foglalta össze a turistajelzésekkel kapcsolatos javaslatait. Az MTSZ tanácsa döntött az Útjelző Bizottság létrehozásáról, amelynek Horn K. Lajos, Lakner Károly és dr. Strömpl Gábor lettek a tagjai. Az útjelzések egységesítésére kiküldött bizottság tervét a tanács kisebb módosításokkal elfogadta, a 35 pontból álló szabályzatát a következő évtől kezdve életbe is léptette, valamint előírta az útjelzések átfestésének 5-10 éven belüli végrehajtását. Felosztotta a turistavidékek munkaterületeit a tagegyesületek között, azok útjelzési terveinek elbírálását pedig az Útjelző Bizottság hatáskörébe utalta.

A vezetőképzés rendjének kialakítása

1930-tól kezdve néhány egyesület több tanfolyamot is tartott a túravezetők oktatására. 1933. március 6-án választották meg a Magyar Turista Szövetség tanácsának ülésén a Vezetővizsgáló Bizottság tagjait a közgyűlés által január 30-án elfogadott Túravezetők képesítési rendje alapján. A vizsgákra egyesületi ajánlással és érvényes szövetségi igazolvánnyal lehetett jelentkezni. A bizottság elnöke dr. Zsembery Gyula lett, tagjai között pedig tanfolyami előadások megtartására is felkért szakemberek voltak.

Országos Magyar Turista Kiállítás

Az 1885. évi Országos Sportkiállításon és az 1896-os Millenniumi Kiállításon (részlegesen) a hazai turistaélet is képviseltette magát. A Magyar Turista Szövetség 1931-ben a budapesti Magyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetben rendezte meg az első önálló, turista tematikájú kiállítást, amelyen a hazai turistaság szinte teljes anyagát kiállították. Ebből, illetve további beszerzésekből a szövetség által létesített Turista Múzeum - benne a könyvtárukkal - 1940 végén nyitotta meg kapuit.

Téry Ödön ereklyéi az Országos Magyar Turista Kiállításon

1 / 4

Nemzetközi Turista Kongresszus

Már 1876-tól kezdve a különböző országok turistaszervezetei időnként összejöttek, hogy egyeztessenek egymással a felmerülő turistakérdésekben. A Magyar Turista Szövetség 1930-ban, a lengyelekkel egy időben jelezte, hogy megszervezné a soron következő kongresszust, de miután értesült a lengyelek tervéről, visszavonta a kezdeményezését, és a következő évre halasztotta azt. Így 1931 szeptemberében Budapesten üléseztek a turistavezetők. Az esemény legfőbb, nemzetközi színtéren is elismert érdeme, hogy ekkor döntötték el egy Nemzetközi Alpin Unió (UIAA) megalakítását, amely a következő évben a Chamonix-ban tartott kongresszuson létre is jött. Alapszabályának megalkotója dr. Vigyázó János, az MTSZ társelnöke volt egy svájci ügyvéddel együtt.

Szent István turista-vándorlás, a Kéktúra ihletadója

Az 1930-as évekre már elég sok, főként az ország középhegységeiben futó turistaút volt jelzéssel ellátva. Strömpl Gábor hazánk turistaút-hálózati tervének kidolgozásakor már gondolt arra, hogy a középhegységi fővonalak összekötésével létre lehetne hozni egy olyan, hosszútávú útvonalat, amely - a már meglévő utakat az országhatárokig meghosszabbítva - összeköthetné a legszebb turistavidékeket. Az út az eredeti elképzelés szerint piros jelzésű lett volna, de mivel a korábban jelzett utak több szakasza már kék színnel volt felfestve, az Útjelző Bizottság a teljes tervezett nyomvonal kékkel való jelzése mellett döntött.

1937-ben az MTSZ tanácsa ennek az útnak a csoportos bejárására tett javaslatot, de ekkor még nem tudták a túrát megvalósítani. Az apropót végül a szövetség fennállásának 25. éve és Szent István halálának 900. évfordulója szolgáltatta a következő esztendőben, amikor egyébként is országszerte megrendezett, nagyszabású ünnepségek zajlottak.

1938-ra még csak az útvonal közel 80%-a volt kész, de március 20-án útjára indult a „Szent István turista-vándorlás". A résztvevők az ország két végéből indultak, és június 6-án találkoztak Dobogó-kőn. A vándorlás ünnepélyes keretek között, az MTSZ Esztergomban tartott vándorgyűlésén fejeződött be, ahol kiosztották a teljesített túranapoknak megfelelő emlékjelvényeket.

Zsitvay Tibor, az MTSZ akkori elnöke az Írott-kőnél elindítja a Szent István-vándorlást

2 / 4

A II. világháború utáni évek

A II. világháború után új alapokról indult minden, a turistaélet is. Állami segédlettel létrejött a Magyar Vándorsport Szövetség. Ez a természetben folytatott sportágak (természetjárás, vízi sportok, stb.) összefogására tett próbálkozás volt. A természetjárók utazási kedvezményt kaptak, elhelyezték a Vörös-kői turista emlékmű alapjait, Béke nagygyűlést rendeztek. A szervezeti forma azonban nem vált be, s 1948-ban létrehozták a Magyar Természetbarát Szövetséget (az elsőt). Ám hiába voltak a vezetők természetbarátok, az államigazgatás magasabb szempontjai megszüntették ezt a szövetséget is.

Az Országos Testnevelési és Sportbizottság (tulajdonképpen sportminisztérium volt) teljesen új, szovjet mintájú sport szervezetet hozott létre, amelyben egy Országos Természetjáró Társadalmi Szövetség, központi vezérléssel irányította a természetjárást. A terep, illetve tájékozódási versenyzés tovább erősödött, a természetjárást, sportolói minősítést szovjet mintára igyekeztek alakítani, a pártújság időnként kiemelten foglalkozott a természetjárással, kezdtek újra turista szakkönyveket kiadni, megkezdődött a vörös-kői túrák sorozata, országos találkozókat és egyéb rendezvényeket szerveztek.

Egy rövid, 1956-ot követő átmeneti állapot után 1957 márciusában a hivatal Magyar Természetbarát Szövetség (II.) névvel ismét új szervezetet hozott létre, s ennek élére új vezetőséget állított. A következő három évtizedben széles skálájú, szakszerű szintre jutott a hazai természetjárás. Az állami támogatás a minimális feltételeket biztosította, a többit társadalmi erővel és összefogással, néha csodálatra méltóan oldotta meg a turistatársadalom.

A szövetség a következő területeken ért el eredményeket:

természetjárók vasúti kedvezménye
országos jelvényszerző túramozgalmak a Vizi Nagy-körtől a Magyarország jellemző földrajzi pontjaiig
az Országos Kéktúra szervezésének átvétele és országos mozgalommá fejlesztése
túravezetői szabályzatok
túrázói minősítési rendszer átalakítása
a tájékozódási verseny fejlesztése, nemzetközi versenyeken való részvétel, közreműködés a Nemzetközi Tájfutó Szövetség megalapításában
a gyalogos, kerékpáros, sí, vízi, hegymászó és barlangos szakágak fejlesztése (kempingezés, sőt, a motoros túrázás felkarolása)
Társadalmi Erdei Szolgálat kialakítása
országos (nemzetközi) találkozók rendszere
nyári álló táborok (camping) működtetése
az UIAA-ba belépés
térképkészítés segítése, útmutatók, szakkönyvek kiadása
megyei hálózat segítése
rendszeres szakmai tanfolyamok rendezése
belépés az Európai Gyalogtúra Szövetségbe (EWV), bekapcsolódás az európai turistaút hálózatba, cseretúrák szervezése.

A közelmúlt eredményei

Már a rendszerváltást megelőzően az Aranyjelvényes Túravezetők Klubja előterjesztést nyújtott be a sporthivatalhoz, ugyanakkor az MTSZ elnöksége is kezdeményezte a szövetség szervezetének megváltoztatását, amivel a sporthivatal is végül egyetértett. 1987. november 29-én az országos gyűlésen több mint 500 küldött kimondta egy jogilag és gazdaságilag önálló Magyar Természetbarát Szövetség megalakítását (III.), jóváhagyta alapszabályát, és megválasztotta elnökségét. Az alapszabály rögzítette, hogy az új szervezet az 1873 óta működő hazai turista szervezetek hagyományainak őrzője és ápolója.

Az MTSZ a következő időszakban újjászervezte a területi szervezetekkel való kapcsolatát, megszerezte a szövetség minimális anyagi feltételeit, segítette a mozgalom pályázati lehetőségeit, kiadta a túraterületek hiányzó térképeit, részt vett 1988-ban a Szent István vándorlás rendezésében, bevezette a Természetjárók Napját, a Gyalogtúrázók Országos Találkozóját és kitüntetési rendszert vezetett be. Az Európai Gyalogtúra Szövetség aktív tagja lett, az E4-es európai túraútvonal után az E3-as és E7-es útvonalba és több EWV akcióba kapcsolódott be. A szövetség újra tagságot szerzett a Nemzetközi Természetbarát Szövetségben, és több akciójában vett részt. Mindkét nemzetközi szervezet közgyűléseit és egyéb rendezvényét szervezte hazánkban. A természetvédelmi tevékenység, a szakágak segítése, a túrázói minősítés, a túravezető képzés, szakirodalom biztosítása központi feladat volt. Az Országos Kéktúra irányításán túl jubileumi kéktúrákat szervezett, a Dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra bevezetésével kialakította a Kékkört. Külföldi túrákat szervezett, külföldi társszervek részére pedig magyarországi túrákat vezetett.

A jelen

2012-ben megújult a szövetség. amely új alapszabályt és elnökséget választott, valamint új nevet is kapott: ez lett a ma is érvényben lévő Magyar Természetjáró Szövetség.

2023-ban, amikor a szervezett turistaéletet összefogó, első érdekvédő szövetség megalakulásának 110. évfordulóját ünnepeljük, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) egy közhasznú, országos civil szervezetként működik. A kezdetektől meghatározó szerepet vállal és tölt be a hazai természetjárásban és annak közösségeiben. Legtöbben a legendás Országos Kéktúra kapcsán ismerik az MTSZ-t, hiszen immár több mint hatvan éve végzi a legismertebb és legnépszerűbb hazai túramozgalom koordinálását.

3 / 4

Képviseljük a kulturált egyéni és szervezett természetjárás ügyét, dolgozunk alapfeltételeinek biztosításán és fejlesztéseinek elősegítésén, végezzük a gyalogtúrázás népszerűsítését és a természetbe látogatók szemléletformálását. Mindezt célcsoport-orientáltan, jellemzően digitális platformokon, esetenként nyomtatott felületen és közösségi túrarendezvények segítségével tesszük. Az MTSZ határozottan törekszik arra, hogy tevékenységeivel a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után. Az MTSZ munkájának sokrétűségét és a hazai turista életet lefedő spektrumát tükrözi az alábbi felsorolás - a teljesség igénye nélkül - a szervezet tevékenységeiről, főbb feladatairól, rendezvényeiről:

200-nál több tagszervezet összefogása, támogatása
Szakmai bizottságok koordinálása
Természetjáráshoz kapcsolódó képzések szervezése, fejlesztése
Természetjáró minősítések, kitüntetések biztosítása
Európai és hazai szakmai együttműködések
Turistautak országos felmérése, nyilvántartása és karbantartása
Turistautak jogszabályi környezetének megteremtése
Szakértői támogatás gyalogos turisztikai fejlesztésekhez
Országos Kékkör túramozgalmainak szervezése, irányítása, fenntartása, tájékoztatás
Nyomtatott és digitális Turista Magazin kiadása
Természetjáró.hu digitális útikönyv webes és mobil applikáció működtetésemobilapplikációs tartalmi fejlesztése
12 részes Természetjáró túra könyvek kiadása
Az ország egyik legrégibb és legnagyobb tömeget vonzó teljesítménytúrájának szervezése: Gerecse 50
A hagyományos Természetjárók Napja megrendezése
A Kéktúrázás Napja szervezése
Tagszervezeti találkozók, országos szakmai rendezvények
Természetjáró Kártya (több száz elfogadóhellyel, MÁV-kedvezménnyel)
Túrázáshoz szükséges termékek árusítása a Turistashopon
EU-s pályázatokban való részvétel, fejlesztések
Társadalmi felelősségvállalás (CSR programok)