Természetjáró Arcképcsarnok: dr. Vigyázó János
Természetjáró Arcképcsarnok: dr. Vigyázó János
Dr. Vigyázó János (1888-1962) a MÁV ügyésze volt, nekünk természetjáróknak azonban a hazai természetjárásban végzett úttörő tevékenységei miatt fontos megemlékezni róla.
A Budapesti Egyetemi Turista Egylet (BETE) 1910-ben indította útjára a Turistaság és Alpinizmus című havi folyóiratot, amelyet Vigyázó közel 25 évig szerkesztett. Ugyanezen a néven kiadóvállalatot alapított az első világégést követően. A Részletes Magyar Útikalauzok című sorozatban Magyarországról és a Tátráról megjelent 56 mű társszerzője volt. Turista írásai a Turistaság és Alpinizmus, a Turista Közlöny, az Egyetemi Lapok és az Élet hasábjain jelentek meg. Termékeny írói tevékenysége mellett térképtervezésben is jeleskedett. Nevéhez köthető a galyatetői menedékház megvalósítása, valamint a Pannonhalmi Szent Benedek renddel együttműködve létrejött Tihany Fürdő és Gyógytelep Rt. Ez utóbbinak köszönhetően Tihany a balatoni turista- és idegenforgalom egyik legfontosabb állomása lett. A Magyar Turista Szövetség tanácstagja (1914-1916), főtitkára (1917-1922), majd társelnöke (1923-1935) volt.
Főbb művei: Budai hegyek (Thirring Gusztávval, Bp., 1923); Mátra (Thirring Gusztávval, Bp., 1930); Autóúton a Tátrába (Thirring Gusztávval, Bp., 1931); Bükk (Thirring Gusztávval Bp., 1932); -Balaton és környéke (Thirring Gusztávval, Bp , 1934).