Természetjáró Arcképcsarnok: dr. Komarnicki Gyula
Természetjáró Arcképcsarnok: dr. Komarnicki Gyula
Neve fogalom a hegymászás történelmében, a legkiválóbb magyar alpinista, a Magas-Tátra elkötelezett rajongója.
Komarnicki Gyula 1885. február 22-én született Budapesten, piarista gimnáziumban érettségizett, később ügyvédként doktorált. Vezető típusú személyiségének, szakmai rátermettségének köszönhetően szakmai élete során többször került vezérigazgatói székbe, számos, sportterületen tevékenykedő civil szervezet munkáját segítette széleskörű tudásával, ezek közül kiemelendő, mint a Magyar Természetjáró Szövetség társelnöke (1933-1938).
A természethez fűződő szoros kapcsolatát Jankovics Marcell 1903-as Úttalan utakon című könyve alapozta meg. Iskolatársával, Serényi Jenővel gyakran jártak hegyen és völgyön át, ám az igazi szenvedélye a hegymászás lett. Igaz, az első, mászás élménynek kevésbé, életveszélyes kalandnak annál inkább nevezhető találkozás 21 évesen korában érte. Hétköznapi ruházatban öccsével nekivágtak a Lomnici-csúcsnak, hogy aztán onnan a Késmárki-Zöld-tónál beköszönjenek még ismerőseikhez. A körülmények, a felszerelés hiánya, a szabadban töltött éjszaka után örökre eljegyezte magát a hegymászással és a Magas-Tátrával. 1923-ig aktívan járta a Kárpátok legmagasabb hegyvonulatát, 143 első megmászással büszkélkedhetett itt, a Tátra minden csúcsát megjárta. Mindemellett az Alpokban és a Dolomitokban is rendszeresen megfordult. Legjelentősebb műve a Magas-Tátra hegyvilága című hegymászó- és turistakalauz, amihez gyakorlatilag egész életen át gyűjtötte az adatokat. Megjelenését már nem élte meg, 1975. augusztus 27-én bekövetkezett halála miatt.