Természetjáró arcképcsarnok: Dr Balogh Ernő

Természetjáró arcképcsarnok: Dr Balogh Ernő

Balogh Ernő mineralógusként, geológusként és fényképészként is sokat tett a tudományos ismeretterjesztésért.
A geológus Balogh Ernő (1882-1969) tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Az első világháborút követően négy évig volt hadifogságban, majd 1920-tól 1940-ig természetrajz-földrajz tanárként tevékenykedett, 1941-1959 között pedig a kolozsvári egyetem ásvány-kőzettani tanszékét vezette.

Oktatói és nevelői tevékenységén kívül az Erdélyi Múzeum Egyesület természettudományi szakosztályának titkára, majd elnöke, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke volt. Kiemelkedő eredményeket ért el mineralógusként Erdély ásványainak, különösen a barlangokban előforduló lublinit képződmények vizsgálatában. Tanulmányozta és ismertette a Bihar-hegység északi részének kőzettani és földtani viszonyait, olyan barlangok geológiai feldolgozása fűződik a nevéhez, mint a Meziádi-, a Komarniki- és a Szarvas-barlangé. Ezen a területen végzett munkájának összefoglalója 1969-ben megjelent a Cseppkő világa címmel. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli tagja volt.
Közel hatvan esztendős munkálkodása alatt sikerült a tudományos kutatást, az ismeretterjesztést és az oktató-nevelő munkát teljesen összhangban végeznie. Kitűnő fényképész volt, több mint 100 felvételtele jelent meg Erdély különböző szépséges tájairól.