Kékvándor: különleges kiállítás nyílik Burger Barna kéktúrás fotóiból
Kékvándor: különleges kiállítás nyílik Burger Barna kéktúrás fotóiból
A Magyar Természettudományi Múzeum Kupolacsarnokában 2024. április 18-án nyílik meg a Kékvándor című kiállítás Burger Barna emlékére, amelyen a neves, fiatalon elhunyt fotográfusnak az Országos Kéktúráról készített hangulatos képeit nézhetjük meg egy komplex installációba ágyazva. A kiállítás rendezője a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ.
Burger Barna fotográfus – hajdani, gyermekkori álmát valóra váltva – éppen tíz éve, 2014-ben járta végig az Országos Kéktúra akkori 1180 kilométerét. A vándorláson készült fotóit, s a hozzájuk fűződő gondolatait szép könyvvé formálta, és a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) gondozásában 2015-ben megjelentette Kékvándor címmel.
Akárcsak a „Másfél millió lépés Magyarországon” című legendás tévésorozat készítői, úgy Burger Barna is keletről nyugatnak gyalogolt. Alkalmanként 20 és 40 km közötti távolságokat teljesítve, heti két-három napot rászánva több mint egy évig, 2013 májusától 2014 novemberéig tartott az útja. Részben máig az ekkor született képanyag illusztrálja az Országos Kéktúra szakaszismertetőit a Természetjáró.hu-n és az Országos Kékkör hivatalos honlapján, a kektura.hu-n is.
A fotográfus kamerája hol a természet szépségeit, hol meglepő furcsaságait örökítette meg.
Lenyűgöző tájak, ismerős-ismeretlen emberek, meglepetések, vagy éppen apró, szép részletek bukkannak elő ennek a vándornaplónak a lapjairól, ami összességében egy spirituális értelemben is erős országképet mutat nekünk. Burger Barna különleges, markáns hangulatú fotói révén a ráismerés szépségével láthatjuk Magyarország vidékeit. A képek az itt élő emberekkel együtt mutatják be a táj szépségét, valamint az épített és természeti örökség együttélését.
Nemcsak a Kékvándor című album, hanem a vándorlás alatt készült mintegy 40 ezer fotográfiának a gondos válogatásából, a Csizek Gabriella kurátor (Capa Központ) megrendezésében készülő kiállításon 100 kép lesz látható. Az Országos Kéktúra által érintett tizenkét tájegységen végigvezető fotók és a különleges installációk nem egyszerűen az útvonalat mutatják be, hanem fényekkel, hangokkal, meglebbenő, megmozduló képekkel az erdők gyönyörű, megnyugtató és kiteljesítő világát megidézve vezetnek el a megismeréstől a felismerésig.
A fotográfiák egy része klasszikus módon, kiváló minőségű kiállítási kópiákon mutatkozik meg. Ezen kívül láthatóak lesznek textilre nyomtatott képek a térbe belógatva, az erdőt stilizálva, valamint plexire nyomtatott, térhatású fotográfiák is. A kupola alatti részben pedig egy magasles várja a látogatókat, amelyről távcsővel nézhetőek a kiállítás képei. Hatalmas világítókockákon tűnnek át sejtelmesen a képek. Az oszlopokra a kéktúra motívumai kerülnek, jelzőtáblák, pecsételőhelyek. A flóra és fauna átlényegülve jelenik meg: hanghatások, fényhatások segítik a látogatók „erdő-mező” élményét.
A kiállítás képei közül néhány „megmozdul” a kiterjesztett valóság (AR) segítségével.
A kiállítás fontos részét képezik a szövegek, amelyeket Burger Barna sok évtizedes barátjával, az Országos Kéktúrán több tájegységen át vele együtt gyalogló alkotótársával, a József Attila-díjas Kőrösi Zoltánnal írt.
Burger Barna 1985 és 1987 között a Práter utcai fényképész iskolában tanult. Később dolgozott a Kurírnál, majd a Profil osztrák politikai magazin kelet-európai tudósítója lett, 1995-ben a Képes Európa képszerkesztőjeként dolgozott, és még ugyanebben az évben három társával megalapította a Fotográfia Art&Work Stúdiót. Fényképeit Magyarországon kívül New Yorkban, Frankfurtban, Berlinben, Stuttgartban és Lipcsében is kiállították, közel húsz könyve jelent meg. Ezek közé tartozott a Kékvándor is. Bár ez az igényes album rég nem kapható, a Magyar Természetjáró Szövetség a most megnyitó kiállítás alkalmából újra kiadja, így
a Kékvándor április közepétől korlátozott számban elérhető lesz a TuristaShop kínálatában.
Burger Barna 1993-ban Orbán Viktor fotográfusa és protokollfotósa lett, 23 éven keresztül dokumentálta a miniszterelnök mindennapjait.
2016-ban nyilatkozott először gyógyíthatatlan, izomsorvadással járó ALS-betegségéről, amely miatt már csak segítséggel tudott kimozdulni piliscsabai házából. 2017 februárjában, 52. születésnapja előtt három nappal halt meg.