Augusztus második hetében kezdődik Magyarország legrégebbi egyesületének ünnepségsorozata a Magas-Tátrában. Amint arról már korábban is beszámoltunk, idén ünnepli alapításának 150. évfordulóját a Magyarországi Kárpát Egyesület, mely nem csupán hazánk első turista szervezete, hanem egyben Európa hetedikként megalakult turista egylete volt.

Jubileumi túrák, fantasztikus kilátások

A programsorozat, amely augusztus 9-én veszi kezdetét, széleskörű lehetőségeket foglal magába, melyek között minden korosztály megtalálhatja a számára legérdekesebbet. A rendezvény keretein belül minden nap lesz egy családbarát, valamint egy vezetett túra - ezek a Tátrához hűen szebbnél-szebb tájakon vezetnek keresztül, turistaházakat, tavakat és hegycsúcsokat érintve. Így például az első napokon kerül sor a Kis-Viszoka-csúcs és a Rovátka-hágó megmászására, valamint a Tar-pataki-vízesés és a Téry-menedékház felfedezésére. A hét második felében a Fehér-tavi-csúcsot és a Nagy-Morgás-hágót veszik célba a résztvevők, és a Nagyszalóki-csúcsot is meghódítják.

Az esemény egyik legnagyobb erőpróbája kétségtelenül a szombati Magas-tátrai átkelés lesz, amelyet immár 11. éve rendez az egyesület. Ennek során a túrázók célja, hogy a Magas-Tátra egyik legmagasabb csúcsát érintve eljussanak a lengyel oldalról a szlovákra. A táv 40 km, és Zakopanétól a Tengerszem-csúcson keresztül Ótátrafüredig több mint 3800 méter szintet foglal magába.

A könnyebb-nehezebb közös túrázások mellett az esemény az egyesület történelméhez híven további lehetőségeket is biztosít a feltöltődni és kalandozni vágyók számára. Az első napon, augusztus 9-én a Magas-Tátra és egyben a Kárpátok legmagasabb pontjára (2655 m), a Gerlachfalvi-csúcsra szerveznek mászást a szervezők, Mécs László és hegyivezetők kíséretével. Augusztus 10-én a Lomnici-csúcsra (2634 m) kívánkozók egy kirándulást követően felvonó segítségével juthatnak fel a csúcsra, míg augusztus 11-én egy túrázással egybekötött dunajeci tutajozásra vagy hajózásra is lehet jelentkezni.

Mindezeken túl az egyesület alapításának napján, augusztus 10-én, a Tarajkán kerül sor a Tátra első kilátójának, az újraformázott Szilágyi-emlék bronzplakettjének avatására, továbbá az egyesület emlékkiállításának megnyitására Poprádon. Az este folyamán a Grand Hotelben egy gálavacsora közben a résztvevők ízelítőt kaphatnak a régmúlt és napjaink turistaéletéből és teljesítményeiből. Többek között Varga Csaba fog mesélni, aki az egyesület tagjaként a 150 évet ünnepelve idén tavasszal sikeresen megmászta oxigénpalack és serpa nélkül a Nanga Parbat 8125 méteres csúcsát, a világ kilencedik legmagasabb pontját.

A fentiek fényében elmondható, hogy ezen az előttünk álló augusztusi héten mindenkinek rengeteg élménnyel van lehetősége gazdagodni, aki becsatlakozik a magyar túrázás 150 éves megalapításának ünnepségébe. Az eseményről az érdeklődők további részletes információt, valamint a jelentkezési felületet a honlapon találják.

Az MKE 150 éve

A 19. század közepén a kor művelt embere vágyott a természet megismerésére. Így az Alpok csodálatos hegyvilága is egyre több embert vonzott, sorra alakultak az alpesi turistaegyesületek. 1858-ban létesült az angol Alpine Club, majd ezt követően, 1862-ben az osztrák Österreichischer Alpenverein, 1863-ban a svájci Schweizer Alpenclub, 1863-ban az olasz Club Alpino Italiano, 1869-ben pedig a német Deutscher Alpenverein és az osztrák Österreichischer Turistenklub jött létre.

A belföldi természetkedvelők a természet szépségei élvezetének előmozdítására 1873. augusztus 10-én Tátrafüreden megalakították a Magyarországi Kárpátegyletet. Az egyesületnek 250 tagja lett, a megválasztott vezetőség pedig így állt össze: Görgey Gusztáv elnök, Payer Hugó alelnök, Cserépy Nándor titkár, Döller Antal pénztáros, Grosz Ernő jegyző. Az egylet céljai közt szerepelt a Kárpát-hegység, éspedig elsősorban a Központi-Kárpátok, a Magas-Tátra feltárása, annak tudományos leírása és megismerése, az érdekesebb tájakhoz való eljutás megkönnyítése, és általában az ezen hegység iránti érdekeltség felébresztése és terjesztése, valamint utak, ösvények, menházak építése. Az egylet terveinek megvalósítását adományokból, a tagdíjakból és a terület tulajdonosainak természetbeli hozzájárulásából fedezte.

1876-ban (ekkor már 1360 tagja volt az egyletnek) alapszabály-módosítással tágabb teret biztosítottak az osztályok működésének. Folytatódott a tátrai utak, ösvények, menedékházak építése. 1880-ban úgy döntöttek, hogy az „egylet” helyett helyesebb, ha az egyesület nevet használják, és új jelvényt is terveztettek – ekkor az egyesületnek 3 osztálya és 2500 tagja volt.

A sorra alakuló osztályok vidékük turista életének szervezésével, menedékházak, kilátók építésével szereztek híveket a turistáskodásnak. Az MKE Rozsnyói Osztálya például tíz évre bérbe vette az Aggteleki-cseppkőbarlangot, a bejárathoz menedékházat épített, kitisztította és járhatóvá tette a barlang folyosóit, fellendítette a turistaforgalmat.

A Magyarországi Kárpát Egyesület központja 1873-tól 1883-ig Késmárkon, 1884-től 1891-ig Lőcsén, 1891-től 1920-ig Iglón működött. Az egyesület évkönyvei 1874-től 1917-ig minden évben megjelentek (47 kötet), ezekben bőségesen találunk beszámolókat a tervezett és elvégzett munkákról. A költségvetési beszámolókból, a pénzügyi bevételekből és kiadásokból kikövetkeztethetjük azt a hatalmas munkát, amit a turistaság lehetőségeinek megteremtése érdekében tettek. Az egyesület taglétszáma folyamatosan emelkedett. 1890-ben az MKE a Központ, a Budapesti, a Keleti-Kárpátok, a Mátra, a Sziléziai, a Szittnya, a Zólyom vármegyei, az Al-Dunai, a Gölnicvölgyi, az Iglói, a Tátra, a Vasvár megyei, a Magura-Javorinai, a Liptó megyei osztályokkal együtt összesen már 4963 fő volt.

Az 1888-ban alakult Budapesti Osztály az 1891-i közgyűlésen javasolta, hogy az MKE központját helyezzék Budapestre, a javaslatot azonban leszavazták, a központ Iglón maradt. A Budapesti Osztály kilépett az egyesületből, és megalakította a Magyar Turista Egyesületet (MTE). A Kárpát Egyesületből sokan átléptek az MTE-be, így az MKE tagjainak száma 3500 körülire csökkent.

Ebben az időben több önálló turistaegyesület is alakult, így Erdélyben a Szász Erdélyi Kárpát Egyesület (SKV), 1891-ben az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) és a Mecsek Egyesület. Az MKE szellemiségét követve építették ki környékük turistavilágát, szervezetét. Az MKE nehezebb anyagi helyzetében is fontosnak tartotta az 1896-os Ezredéves Kiállításon való részvételt, a turistáskodás szépségeinek bemutatását. A kiállítás anyaga főleg a poprádi Tátra Múzeumból került Budapestre. Sokan már ekkor felvetették egy szövetség létrehozásának szükségességét, de a Magyar Turista Szövetség csak 1913-ban alakult meg – az MKE 3000 taggal volt az alapítók között.

Az 1914-ben kitört I. világháború teljesen leállította a turistaéletet, a turisták nagy része a frontokon harcolt, sokan hősi halált haltak. Az egyesület csak 1918-ban kezdte rendezni sorait. Az igazi csapás azonban a trianoni döntéssel érte a Magyarországi Kárpát Egyesületet, hiszen a Felvidék, a Magas-Tátra Csehszlovákiához csatolása a magyar egyesületek betiltásához, vagyonának elkobzásához vezetett. A nemzetiségekkel szembeni türelmetlenség a turistaalkotások, menedékházak szétverésében csúcsosodott ki.

Egy maroknyi tátrai csoport – akik vezetői voltak az MKE-nek – megalakította a német-magyar kisebbségi egyesületet, a német nyelvű Karpathenverein-et az MKE utódaként. Küzdelmük eredményeként később visszakapták a tönkretett menedékházakat, melyeket saját költségükön, támogatás nélkül tettek lakhatóvá. Újraindították a hegymászó- és turistaéletet, lapjuk - a német nyelvű „Turistik und Alpinismus”, majd a „Die Karpathen” - a Kárpát Egyesület szellemiségét tükrözte. Az 1930-as évekre jelentős turista- és síéletet teremtettek a Magas-Tátrában és a Felvidéken az újjáalakult osztályaik segítségével. Az 1930-as évek elején alakult a Fátra Osztály, a Sí és Hegymászó Osztály. A Salgótarjáni Osztály 1933-ban a salgóvári Bodzafás-forrást foglalta, 1935-ben pedig az újonnan épített Salgó menedékházat avatták. A Tapolcai Osztály a Szentgyörgy-hegyen épített egy szép menedékházat. Az Egri Osztály a Bükkben foglalta az Atilla-forrást, az Irottkő Osztály pedig a Hörmann-forrás mellett épített menedékházat. A Magyarországi Kárpát Egyesület még számos turistalétesítménnyel gazdagította a turistatársadalmat. Az egyesületnek 1938-ban körülbelül 1500 tagja volt.

Azután a II. világháború ismét szomorú időket hozott az országra és a turistaságra is, hiszen utána, 1945. februárjában a Magyar Ideiglenes Kormány belügyminisztere feloszlatta a Magyarországi Kárpát Egyesületet, a Magyar Turista Egyesületet és a Pannónia Turista Egyesületet. Vagyonukat elkobozták, menedékházaikat a Természetbarátok Turista Egyesülete kapta meg. A Magyarországi Kárpát Egyesület csak a rendszerváltás után, 1992-ben alakulhatott újjá.