A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) egyik alapfeladatának, a turistautak felmérésének és a nyilvántartás létrejöttének sok éven át tartó folyamata ért véget 2024-ben, ami alapvető fontosságú a turistautak szempontjából. Mivel azonban a turistautak is változnak, és az azokkal kapcsolatos tennivalók sem szűnnek meg, az MTSZ is igazodott az új feladatokhoz, létrehozva az egész országot lefedő területi felelősök új munkakörét.

Stramszky Judittal, az MTSZ szakmai igazgatójával és Sajtos Péterrel, a turistaút területi felelősök vezetőjével ennek apropóján beszélgettünk olyan kérdésekről, mint hogyan zajlott a felmérés, mit tudtunk meg az adatokból, milyen módon hasznosul ez a közösség számára, és hogy miért is nem ért véget valójában a munka?

mtsz.org: Mikor és miért kezdte el az MTSZ a turistautak felmérését?

Stramszky Judit: Nagyon régre, 2013-ra nyúlik vissza a történet, amikor az MTSZ belefogott az Országos Kékkör fejlesztését célzó uniós pályázatba. Ehhez szükségessé vált a KÉKTÚRA nyomvonalának pontos felmérése, így a turistaút-felmérés tulajdonképpen ezzel kezdődött. Ekkor kezdett kialakulni ennek a módszertana, az, hogy milyen eszközökkel, hogyan és mit mérjünk fel – mondhatni, ez volt a nulladik lépés.

Menet közben felmerült a kérdés, hogy miért állnánk meg a kéktúránál, hiszen itt van ez a komplex, sok jelzést magában foglaló turistaút-hálózat. Igaz, ebben a korai szakaszban még nem volt pontosan definiálva az sem, mit értünk turistaút alatt, és még nem alakult ki a felmérés eredményeit feldolgozó adatbázis sem.

Egyrészt, mert 2020-tól az MTSZ átvette az erdőtörvényben szereplő turistautak nyilvántartásának vezetését, ami alapján már tudjuk, hol vannak a turistautak. Másrészt, mert 2021-ben sikerült megújítani a magyar szabványügyi testülettel a turistajelzések szabványát is, és ebben a turistautak definíciója is megtalálható.

Sajtos Péter: Tulajdonképpen 2019-re forrott ki az a rendszer, amivel párhuzamosan épült ki a saját térinformatikai alapú nyilvántartásunk is. A módszertant folyamatosan finomítottunk, és egyre nagyobb mértékben támaszkodtunk a térinformatikai csapat háttérmunkájára. Ebben az időszakban, azaz

mtsz.org: Mit jelent az, hogy felmértétek? Hogy kell ezt a munkát elképzelni, egyáltalán, mit kell mérni egy útvonalon?

Sajtos Péter: Először is a felmérőnek végig kell haladni a turistaúton a megfelelő mérőműszerekkel. Eközben rögzíti magát a nyomvonalat és az ahhoz tartozó tulajdonságokat: például, hogy milyen jelzések vannak azon a nyomvonalon vagy milyen az út burkolata, minősége. Ezen kívül rengeteg pontot is kell rögzítenie, úgynevezett POI-kat (points of interest), amelyek fontosak lehetnek a túrázók szempontjából. Ilyenek többek közt az útjelző táblák, pihenő- és tűzrakóhelyek, források. És egyre nagyobb hangsúlyt kapott az az információ is, hogy milyen problémákat észlelünk a terepen.

mtsz.org: Milyen típusú problémákra kell itt gondolni?

Sajtos Péter: Legtöbbször olyannal találkoztunk, amikor járhatatlanná válik egy út. De sokszor előfordult olyan is, hogy nem volt megfelelő a jelzés, vagy éppen kerítést húztak az útra, mivel magántulajdonon haladt át. Eleinte az is probléma volt, hogy egy-egy kevésbé járt, de jelzett turistautat beazonosítsunk, mivel sem a papír-, sem az online térképek nem jelölték – vagy mindegyik máshol mutatta.

Az összes észlelt, megoldandó ügyet felvittük a belső rendszerünkbe, jelöltük a térképünkön, és átadtuk a kollégáknak, akik tovább vitték az ügyeket, sokszor a helyi tagszervezeteink segítségével.

mtsz.org: Térjünk még vissza kicsit a felmérésre. Hogyan zajlott a munka, hány ember vett részt benne?

Sajtos Péter: 2019-ben, amikor én az MTSZ-ben kezdtem dolgozni felmérőként, nyolcan voltunk. Két csapatban működtünk, mindkettőnek volt egy-egy vezetője. A két csapat egymástól függetlenül mozgott, megbeszéltük, hogy ki melyik területen végzi a felmérést. A csapaton belül viszont mindenki egyesével ment, lehetőleg minél kevesebb átfedéssel. Én már a kezdetektől megkaptam a tervezés feladatát, ami nagyon izgalmas volt, élveztem a kihívást.

mtsz.org: Mennyit kellett gyalogolni egy nap?

Sajtos Péter: Az évek során, ahogy a technika is javult és egyre stabilabbak lettek az adatok, mi is többet tudtunk menni, nagyobb területet lefedni rövidebb idő alatt.

A maradék két nap az előkészítéssel és az adatok feldolgozásával telt.

mtsz.org: Mivel a turistautak behálózzák az egész országot, mi alapján állapítottátok meg, hogy hogyan haladjatok a felméréssel?

Stramszky Judit: Ahogy említettem is korábban, először megszületett a három KÉKTÚRA nyomvonalának felmérése. Majd következett az egyik legsűrűbb, a főváros környéki területek mérése, ami közel is van, ráadásul tapasztalatszerzésre is alkalmas volt.

Közben ezzel párhuzamosan került hozzánk a turistautak nyilvántartásának feladata, aminek fontos része az is, hogy beazonosítsuk a földterületek tulajdonosait – hiszen az ő hozzájárulásuk szükséges ahhoz, hogy ott vezessen át egy turistaút.

Ezért arrafelé folytattuk a felmérést, ahol egyrészt sűrű a hálózat, másrészt egyértelműek a viszonyok – mint pl. az állami erdőgazdaságok területein. Ez remek lehetőséget adott arra is, elkezdjük kibogozni a turistautak tulajdoni viszonyait, és felvenni a kapcsolatot egyrészt a tulajdonosokkal, másrészt a természetvédelmi kezelőként is jelen lévő nemzeti parki igazgatóságokkal.

Az említett egyeztetési folyamat ennek fontos része.

mtsz.org: 2024-re a felmérés bejárta az egész országot, az adatokat feldolgoztátok. Mit tekinthetünk eredménynek?

Stramszky Judit: A felmérés alapján tudjuk, hogy

Most már pontosan meg tudjuk mondani, hogy ebből mennyi fut erdei területen, védett természeti területen, hány százalék a burkolt út, milyen jelzésből hány km-nyi van és azokat mikor és kik újították fel. Azt is ki tudjuk mutatni, hogy tájegységenként hány km turistaút található, és azon belül is milyen jelzésűek. Érdekesség, hogy a három KÉKTÚRA mozgalom népszerűségének növekedésével párhuzamosan a kék sáv jelzésű turistautak száma nem nőtt igazán. A legtöbb km-nyi turistaút aranyérmét a felmérés alapján a piros sáv nyerte el.

Az országos nyilvántartásnak köszönhetően jobban látjuk magát a hálózatot is, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző jelzésű utak, ami alapján megalapozott döntéseket lehet hozni további turistautakról, esetleg módosításokról.

Egyrészt ez biztosítja a jogszabályi rendezettség elérését vagy a tulajdonosi egyeztetések alapját is. Másrészt ezen az adatbázison nyugszik a turistautak karbantartása is, legyen szó a jelzésfestés pályázatokról, a problémabejelentő felületről vagy a saját magunk által végzett terepi munkákról.

Az egyébként nyilvános információk pedig úgy kerülnek vissza a közösséghez, hogy ha változik egy turistaút – akár a nyomvonala, akár a jelzése – akkor erről igyekszünk értesíteni a túrázókat felületeinken, valamint megosztjuk ezeket az adatokat a térképkészítőkkel is, legyen az közösségi vagy klasszikus papírtérkép készítő cég.

Mondhatjuk, hogy a turistautak nyilvántartása az alapja minden, ehhez kapcsolódó munkának, legfőképpen a turistautak biztonságos bejárásának.

mtsz.org: A felmérési munka befejeződött 2024 elején, és ezzel lezárult egy nagy fejezet. De a turistautak és az azokkal kapcsolatos tennivalók nyilván nem szűntek meg, sőt, állandó változásban vannak. Hogyan kezeli ezeket az MTSZ?

Stramszky Judit: Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy nem elég csupán észlelni és rögzíteni a problémákat, de azokat menedzselni is kell ott helyben, ami mi, mint országos szervezet kell, hogy összefogjunk. Ezért azt a rendszert találtuk ki, hogy egy-egy nagyobb területnek legyenek felelősei, akik az ott található összes turistautat átlátják. Ők azok, akik kapcsolatot tartanak a helyi szervezetekkel, az erdészeti és természetvédelmi partnerekkel, önkormányzatokkal, magántulajdonosokkal és bárkivel, akinek köze van a turistautakhoz.

mtsz.org: A korábbi felmérőcsapat tagjai lettek az új területi felelősök vagy ez teljesen új és más pozíció lett?

Stramszky Judit: A felmérés azért más jellegű munka. A területi felelősi munkakör sokkal összetettebb, komplexebb munkakör, mint a felmérés. Jól kell tudni kapcsolatokat kiépíteni, és azokat ápolni, megfelelően kell kommunikálni, valamint ismerni kell a területet, amiért felelős az illető. Ezen kívül fizikai munkát is kell végezni, szerszámokat kezelni, hiszen a korábbi felmérői munka is része az új munkakörnek, amikor pl. egy új vagy módosult útvonalat kell felmérni, naprakészen tartani az adatokat.

A kollégák részt vesznek a jelzésfestés pályázat ellenőrzésében, sőt, idén már az előkészítésében is részt vettek. És ha mindez nem lenne elég, ismerni kell a jogszabályokat is, amelyek az adott területet érintik.

Összességében azt mondhatom, hogy bár az MTSZ-en belül organikusan zajlott az átszerveződés, nem minden felmérőből lett turistaút területi felelős. Akik alkalmasak voltak az új munkakörre, és vállalták is, azokkal folytattuk a közös munkát. Volt, akitől el kellett búcsúznunk, és lett új munkatársunk is.

mtsz.org: A pozíció nevében is szerepel, hogy területi alapon osztottátok fel az országot. Ez hogyan néz ki most, mekkora területekről beszélünk?

Sajtos Péter: Hónapokig tartott, mire kialakult a mostani, egyelőre jól működő felosztás. Az egyik fő szempont az volt, hogy a bő 17 000 km-nyi turistautat egyenlően osszuk el egymás között. Tehát nem a terület, hanem az úthálózat hossza legyen nagyjából hasonló nagyságrendű mindenkinél. Nagyobb tájegységeket vagy sűrű hálózatokat sem akartunk kettévágni, illetve próbáltuk a területhatárokat a legnagyobb partnerekhez, az erdőgazdaságokhoz igazítani. Így nekik is csak egy vagy legfeljebb két területi felelőssel kell kapcsolatot tartaniuk. Természetesen figyelembe vettük a kollégák lakóhelyét is, hiszen a logisztika nem utolsó szempont ebben a munkában.

Jelenleg heten vagyunk turistaút területi felelősök, akik lefedjük a teljes országot. Egy kollégánál nem tudtuk máshogy megoldani, mint hogy két, egymással nem szomszédos területe legyen, egy kolléga pedig csak félállásban területi felelős, neki így kisebb terület jutott.

mtsz.org: Ha éppen nem az MTSZ kezdeményez egy változtatást egy turistaúton, honnan értesül a területi felelős arról, hogy változás történt?

Sajtos Péter: A változások nagy része akkor keletkezik, amikor jelzést festenek a turistaúton, illetve felújítják azokat. Mivel a jelzésfestéseket az éves pályázat útján az MTSZ koordinálja, így értelemszerűen tudomást szerzünk róla legkésőbb az ellenőrzéskor.

Még a felmérés idején rögzítettünk rengeteg olyan problémás útszakaszt, amelyek egyik lehetséges megoldása az útvonalmódosítás – ilyen esetekben is tudunk róla, hiszen mi magunk mértük fel.

Van egy nyilvános problémabejelentő felületünk, ami ma már szerencsére elég ismert és jól működik – innen is kapunk jelzéseket, ha valami nem stimmel. Hamarosan pedig elindul egy olyan felületünk is, ahova a partnereink tölthetik fel az útvonalmódosítási javaslataikat.

mtsz.org: Előfordul olyan eset is, amikor egy magántulajdonos előzetes egyeztetés nélkül lezár egy turistautat, de akár olyan is, hogy „gerillafestéssel” megváltoztatják a turistaút-hálózatot. Ilyenkor mit tud tenni az MTSZ?

Stramszky Judit: Szerencsére ma már olyan sok partnerünk és információs csatornánk van, hogy viszonylag ritkán fordul elő ilyen eset, hogy ne értesüljünk róla azonnal. A tagszervezeteink, megyei szervezetek, erdészetek és nemzeti parkok mellett kapcsolatban vagyunk a Magyar Közút Zrt-vel és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal is, a túrázókról nem is beszélve, szóval elég hamar eljutnak hozzánk a fontos információk.

Sajtos Péter: A munkánk során elsőbbséget élvez a KÉKTÚRA útvonala, és ott ma már szerencsére elég kevés olyan történik, amiről ne lenne tudomásunk.

Olyan is előfordul, hogy ha másképp nem lehet időben megoldani, akkor mi magunk megyünk ki kaszálni vagy jelzést festeni. Ez nem minden turistaútnál kivitelezhető, hiszen nincs mindenre kapacitásunk.

mtsz.org: A munkátok fontos része tehát a változások lekövetése. Milyen egyéb feladatotok van még?

Sajtos Péter: A legegyszerűbben talán úgy lehetne összefoglalni, hogy a munkánk a területünkön lévő turistaút-hálózat menedzselése. Egyelőre a már meglévő – azaz a „tudunk róla” típusú – problémákat igyekszünk tűzoltani és az újakat kezelni. 2024-ben már a jelzésfestés pályázat ellenőrzését mi végeztük, ami sok szempontból hasznos és praktikus. Hosszabb távon pedig szeretnénk bekapcsolódni a hálózat áttekintésébe és racionalizálásába is.

mtsz.org: Ha mindenkinek megvan a maga területe, és egyedül dolgozik, nem hiányzik, hogy együtt dolgozzatok a terepen a csapatoddal?

Sajtos Péter: Dehogynem, az volt a legjobb része a felmérői munkának! Szerencsére most is van erre lehetőség, ha nem is minden héten. Vannak olyan esetek például, amikor rövid időn belül kell megoldani egy nagyobb feladatot, olyankor segítünk egymásnak, és csapatként dolgozunk az adott helyszínen.

mtsz.org: Ha járhatatlanná válik egy népszerű turistaút, akkor is ti intézkedtek?

Sajtos Péter: Alapvetően igen. Két lehetőség van: ha megoldható, akkor mi magunk megyünk ki, és oldjuk meg a problémát. Ha ez nem kivitelezhető, akkor megkérünk egy helyi partnert, hogy végezze el a szükséges munkát. Persze van még egy eset: ha a probléma nem megszüntethető, vagy állandóan visszatér, akkor előfordulhat, hogy egy másik, jobban járható, hosszabb távon fenntartható útvonalat keresünk.