2021. november 27., szombat - Virgil
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Természetjáró arcképcsarnok

16. rész

Sorozatunkban olyan személyeket mutatunk be, akiknek a természetjárásban végzett tevékenysége szót és figyelmet érdemel napjainkban is. Ez alkalommal Siegmeth Károlyt és Pattantyús-Ábrahám Mártont ismerheted meg.


Siegmeth Károly (1845-1912)

-gépészmérnök, turisztikai író, barlangkutató

Mérnöki tanulmányait Bécsben, Zürichben és Münchenben végezte. Gyakornok volt a Siegl-féle bécsújhelyi gépgyárban, később pedig Münchenben, mint műegyetemi segédtanár dolgozott. 1869-ben Magyarországra jött az Északkeleti Vasút akkori elnökének, Ivánka Imrének a meghívására. Miskolcon, mint vasúti mérnök dolgozott, majd Sátoraljaújhelyen vonatmozgósítási főnöki állást vállalt. Mintegy 20 évig élt Sátoraljaújhelyen és itt születtek meg gyermekei is. 1882-ben honosíttatta magát. A rákövetkező évben megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a turistaság érdekében és az idegenforgalom terén kifejtett munkájának elismeréseként. A szakmai ranglétra végigjárása után 1905-ben a MÁV igazgatóhelyetteseként vonult nyugdíjba.

Sátoraljaújhelyen szerette meg a természetjárást. 1878-ban jelent meg első írása nyomtatásban. Az 1880. évben írt „Úti vázlatok a Munkácsi-Beszkidekből” című dolgozata volt az első nagyobb irodalmi munkája, amellyel azonnal megszerezte magának a hírnevet. Ugyanakkor jelent meg a „Bécsből, Oderberg és Budapestről a Magas-Tátrába és az abauj-torna-gömöri barlangvidékbe” című útleírása magyar, német, angol és francia nyelven. Az általa szervezett turista vándorgyűlések, helyi kiállítások, és vetített képes fölolvasásai révén igen népszerű lett.

Érdekelte a természetfotózás és a geológia. A Felvidékről körülbelül 300 darabból álló kőzettani gyűjteményt állított össze, amelyet 1903-ban a debreceni kegyesrendi főgimnáziumnak ajándékozott. Több turista menedékházat is létesített.

1880-ban megalakul a Magyarországi Kárpát-egyesület Máramarosi Osztálya Máramarosszigeten, mégpedig Siegmeth Károly kezdeményezésére. 1882-ben a Máramarosi és Beszkid Osztályból létrehozott Keleti Kárpátok Osztálynak titkára és ügyvezető elnöke lett. A Kárpát Egyesület Keleti Kárpátok Osztályának 35 évig volt vezetője. A Magyarországi Kárpát-egyesület központi választmány tagja (1881–1889), tiszteletbeli tagja (1889.) Sokat dolgozott a Turista Egyletnek és az Aradi Turista Egyesületnek, amelyek őt tiszteleti taggá választották. Az Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyülései központi választmányának, a Földtani, a Természettudományi, a Földrajzi társaságoknak, az osztrák mérnökök és építészek egyesületének rendes, a párizsi Barlangtani Társaságnak pedig levelező tagja volt.

Számos cikke jelent meg a Magyar Kárpát Egyesület Évkönyvében, a Zipser Boteban, Karpathen Postban, valamint a Mitteilungen der Sektion für Höhlenkunde des öst. Turisten Club c. folyóiratban és a Spelunca, Société de Spéléologie-ben. Nagy gondot fordított a könyvtára fejlesztésére is, amely közel 2500 kötetből állt. Halála után a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa vásárolta azt meg és Pozsony város könyvtárába helyezte el.


Kezdeményezésére a MKE Keleti-Kárpátok Osztálya a Baradlát kezelésébe vette, felmérte és tervet készített a műszaki létesítmények felújítására. A látogatás megkönnyítése érdekében megnyittatta a barlang Vörös-tói bejáratát. Ezt 1906. július 22-én a barlang új bejáratánál elhelyezett emléktábla örökítette meg: „A barlang uj bejárata 1890 márcz. hó 15-én készült el. Az áttörést tervezte s a szükséges anyagi eszközöket megszerezte SIEGMETH KÁROLY ügyv. alelnök. A barlang felmérője és az áttörési munkálatok vezetője MÜNNICH KÁLMÁN bányaigazgató volt. Az uj bejárat megnyitásának emlékét, a vezető és lelkesítő vezérférfiak elévülhetetlen érdemeit e táblán a Magy. Kárp. Egyes. Kel. Kárp. Osztálya 1906. évben örökítette meg.” A barlangról számos magyar és német nyelvű leírást jelentetett meg. A Baradla és más barlangok mind szélesebb körben való megismerésének érdekében saját felvételeiből diasorozatot állított össze, amelyekhez szöveges magyarázatot is írt és ezzel a bemutatóval járta az ország nagy városait. Az 1910-ben megalakult tudományos barlangkutató szervezetnek, a Barlangkutató Bizottságnak első elnöke volt.

Siegmeth Károly, mint elnök, nemcsak az elnöki teendőknek felelt meg lelkiismeretesen, de irodalmilag is folytatta az ügy előbbre vitelét. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1910. évben, Miskolcon tartott XXXV. vándorgyűlése alkalmából újból ismertette az aggteleki Baradla-barlangot. A külföldiek kérésére pedig a „Die Hohe Tátra im Sommer und im Winter” című útikalauzt állította össze. Kéziratban maradt meg a „A gömör-szepesi barlangvidék ismertetése” és több kisebb dolgozata, amelyeket ő a hazai barlangok nagy katalógusának bevezető részébe szánt, de annak megjelenését már nem élhette meg. Siegmeth Károly majdnem halála napjáig a Bizottság buzgó elnöke volt.

Az 1880-as évektől kezdve barlangjaink irodalmi adatainak az összefoglalása is egyik kutatási témája volt. Összeállította az akkor ismert magyarországi barlangok jegyzékét és mindegyiknél – amennyire lehetséges volt – a teljes irodalmát is feltüntette. Az összeállítást Horusitzky Henrik egészítette ki és rendezte sajtó alá. A Földtani Intézet kiadásában 1914-ben megjelent anyag a magyar barlangkutatás írásainak első összefoglalója.

 

Pattantyús-Ábrahám Márton (1851-1932)

- turista, orvos, királyi tanácsos

Kolozsváron doktorált, kezdetben bányaorvos, majd az illavai országos börtön főorvosa volt. Sokat tett a gümőkór elleni küzdelemben. Trencsén vármegyében a védekezés céljából egyesületet és több kórházat létesített. Vezetése mellett épültek a Komló-hegy és a Kis-Kriván turista menedékházai. A Magyar Turista Egyesület alapító tagjainak egyike. Az MTE Vágvölgyi Osztályának alapítója, ügyvezető elnöke, elnöke, majd képviselője az MTSZ megalakításánál. Ezenkívül az MTSZ mentés és vezetésügyi bizottságának is tagja volt. Emlékét őrizte az MKE Trencséni Osztálya által a Rohácson felállított Pattantyús Ábrahám Márton-kilátó.

 

A sorozat eddig megjelent részei:

1. rész (Kaán Károly és Gábor Ignác)

2. rész (Dalmady Zoltán és Vigyázó János)

3. rész (Hanák Kolos és dr. Zsitvay Tibor)

4. rész (dr. Balogh Ernő és Dornyai Béla)

5. rész (Dr. Thirring Gusztás és Dr. Téry Ödön)

6. rész (Jász Géza és Fischer Miklós)

7. rész (Czárán Gyula és Dr. Pápa Miklós)

8. rész (dr. Cholnoky Jenő és dr. Stömpl Gábor)

9. rész (báró dr. Eötvös Loránd és Róth Márton)

10. rész (Petrik Lajos és Hajts Béla)

11. rész (Bucsek Henrik és Guhr Mihály)

12. rész (dr. Vízkelety László és Tátrai Rupert)

13. rész (Dénes Ferenc és dr. Róth Samu)

14. rész (Daday János és Dr.  Förster Kálmán)

15. rész (Rómer Flóris és Csergezán Pál)

Cikk első megjelenése: 2021-11-19 17:34
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 5 118 regisztrált felhasználó
  • 2 445 hírlevél előfizető
  • 345 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 138 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 0 esemény
  • 3 017 megjelent cikk, hír
  • 284 belső oldal
  • 2 263 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter