2021. szeptember 25., szombat - Eufrozina, Kende
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Természetjáró arcképcsarnok

14. rész

Havonta jelentkező sorozatunkban olyan személyeket mutatunk be nektek, akiknek a természetjárásban végzett tevékenysége szót és figyelmet érdemel napjainkban is. Ez alkalommal Daday Jánost és dr. Förster Kálmánt ismerhetitek meg.


Daday János (1929-2001)

- finommechanikai mérnök, turista történetkutató.

Daday János felmenői között több olyan személyt is találunk, akik a természetjárásban aktív szerepet vállaltak. Ezek közül kiemelnénk báró dr. Eötvös Lorándot és az édesapát, Daday Józsefet, aki megalapította a Bihari Turista Club Telegdi Osztályát.

Daday János Nagyváradon született 1929. október 26-án. A család Mezőtelegden lakott, és az elemi iskola első négy osztályát is itt, a Mezőtelegd-gyártelepi román tannyelvű iskolában végezte el. Ezután a híres Kolozsvári református kollégiumba iratkozott be. Az első és második osztályt itt, a továbbiakat pedig az időközben kialakult háborús körülmények miatt Nagyváradon, az állami líceumban végezte el, és ahol 1948-ban magyarul érettségizett. Ezek után felvételizett Kolozsváron a Bólyai Egyetem történelem-földrajz szakára, de félbehagyta tanulmányait. A műegyetem elvégzését követően finommechanikai kutatómérnökként dolgozott 51 éves korában bekövetkezett nyugdíjazásáig.

Daday János családtagjai régi bihari fakitermelő vállalkozások tisztviselői voltak, akik aktívan részt vettek a turistáskodásban. A fűrészgyárak kedvezményesen bocsátották dolgozóik rendelkezésére a kisvasutakat a hétvégi kirándulásokhoz. Ezekhez a kisvasúti élményekhez kapcsolódtak első megragadó, majd későbbi megtartó élményei. Ám édesapja halálával a régi szép túrák sorozata megszakadt és csak jóval később folytatódott. 1945 után Somogyi Sándor kiváló szervezőkészséggel rendelkező turista vezetésével hozzáláttak a Bihar-hegység jelzéseinek, útjainak, létráinak, kilátóinak rendbehozatalához. Ezzel az Erdélyi Szigethegység, és azon belül a Bihar-hegység turista jelzettsége és felszereltsége példaértékűvé vált. Somogyi segítette a fiatalok felszereléshez és élelmiszerhez való hozzájutását és részben közlekedési kiadásaikat is fedezte.

Daday János az évek során igen jelentős turista vonatkozású könyv- és tárgygyűjteményt hozott létre. Gyűjteményének egyik része 170 db igen értékes fotóból áll. Ezek 1905 és 1915 között készültek, és Dr. Ruzitska Bélának, a kolozsvári egyetem egykori vegytan tanárának turista fényképanyagát képezik.

A bihari turistaság történetének és Czárán Gyula emlékének megörökítésén évekig dolgozott. 1997-ben (Czárán születésének 150. évfordulóján) "Barangolások a Bihar-hegységben Czárán Gyula nyomdokain" című rendkívül értékes kortörténeti dokumentumokat is tartalmazó munkáját a nagyváradi Czárán Gyula alapítvány adta ki. Ez a kiadvány számítógépes sokszorosítással készült 116 oldal terjedelemben. 1999-ben pedig elkészült a mű második, bővített és kiegészített újabb formában. Ez a Bihari Napló Kiadóvállalat kiadásában jelent meg. A 176 oldalas könyv igen szép kiállítású mű, Daday János újabb történeti kutatásainak eredményei mellett névmutatókat és egy értékes könyvészeti összeállítást is tartalmaz.


 

Förster Kálmán dr. (1885-1971)

- kormányfőtanácsos, polgármester, az MKE és az MTSZ társelnöke

Iskoláit Szepesolasziban, Iglón kezdte, a lőcsei gimnáziumban érettségizett. Kassa, Eperjes, majd az egyetemi évek befejezésként Budapest volt tanulmányainak utolsó állomása.

Az otthonról hozott természetes örökség, a háromnyelvűség - a magyar, a német, a szlovák nyelv ismerete segítette tájékozódását, beilleszkedését az iskolai és az egyetemi közösségekbe. Már ezekben az években megnyilvánult a természet soha el nem múló szeretete.

1910-ben - az egyetemi vizsgák letételét követően - lett Poprád polgármestere. Huszonhárom évesen az akkori Magyarország legfiatalabb tisztségviselőjeként kezdte közigazgatási pályafutását. 1918-ig, az I. világháború befejezéséig látta el hivatali munkáját. A csehszlovák államiság eszméjével nem tudott megbarátkozni. Az elvárt hivatali esküt nem tette le a csehszlovák kormányra, ezért távoznia kellett szülőföldjéről. A bútorokkal, családi ingóságokkal teli vagonokkal Budapestre érkezett. Néhány hónap hányódás, bizonytalanság után a belügyminiszter rendelete alapján 1919 végétől 1921-ig Újpest helyettesítő polgármestereként dolgozott. Ezt követően kapta közigazgatási, szakmai feladatul, hogy készítse elő Salgótarján várossá alakulását. Tapasztalatát jól kamatoztatta, munkája eredménye lett a városi közigazgatás zavartalan létrejötte. Munkája elismerése is szerepet játszott abban, hogy egyedüli pályázóként, ő lett Salgótarján első polgármestere. Ezt a címet 1922-1944 között megőrizte, feladatát sok szakmai sikerrel látta el.

1944 elején Bodajkra költöztek, miután nyugdíjazását kérte. A II. világháborút követően az elmúlt években közhivatalokban és máshol vezető beosztású személyek tevékenységét igazoló bizottság tekintette át. A salgótarjáni bizottság nem volt jó véleménnyel Förster Kálmánról, megvonták nyugdíját. Az evangélikus egyház szeretetotthonába került Pécsre. 1967-ben járt utoljára Salgótarjánban.

Az MKE társelnöke volt. Az I. világháború végén az MKE főtitkára volt s vele együtt az MKE is a mai Magyarországra került. Mint Salgótarján polgármestere, az MKE Salgótarjáni Osztályának elnöke lett és vezetése alatt épült fel a Salgó-menedékház. A Magyar Turista Szövetségnek 1921-1926 között társelnöke, a Magyar Hegymászók Egyesületében éveken át választmányi tag volt.

A Természetjáró arcképcsarnok eddig megjelent részei itt érhetők el:

1. rész (Kaán Károly és Gábor Ignác)

2. rész (Dalmady Zoltán és Vigyázó János)

3. rész (Hanák Kolos és dr. Zsitvay Tibor)

4. rész (dr. Balogh Ernő és Dornyai Béla)

5. rész (Dr. Thirring Gusztás és Dr. Téry Ödön)

6. rész (Jász Géza és Fischer Miklós)

7. rész (Czárán Gyula és Dr. Pápa Miklós)

8. rész (dr. Cholnoky Jenő és dr. Stömpl Gábor)

9. rész (báró dr. Eötvös Loránd és Róth Márton)

10. rész (Petrik Lajos és Hajts Béla)

11. rész (Bucsek Henrik és Guhr Mihály)

12. rész (dr. Vízkelety László és Tátrai Rupert)

13. rész (Dénes Ferenc és dr. Róth Samu)

 

Cikk első megjelenése: 2021-08-24 15:54
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 5 090 regisztrált felhasználó
  • 2 428 hírlevél előfizető
  • 345 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 138 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 3 esemény
  • 2 988 megjelent cikk, hír
  • 279 belső oldal
  • 2 252 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter