2020. december 01., kedd - Elza
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Természetjáró arcképcsarnok

8. rész

Havonta jelentkező sorozatunkban olyan személyeket mutatunk be nektek, akiknek a természetjárásban végzett tevékenysége szót és figyelmet érdemel napjainkban is. Ez alkalommal Dr. Cholnoky Jenőt és Dr. Strömpl Gábort ismerhetitek meg.



 

Cholnoky Jenő Dr. (1870 - 1950)



fotó: wikipédia



-magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike.

Középiskoláit Veszprémben és Pápán végezte. Érdeklődése már ebben a korban a földrajzra irányult, gimnazista korában írta első "földrajz könyveit". Apja azonban más jövőt képzelt el a fiának. A mérnöki diploma megszerzése után 1892-ben a Műegyetem vízépítési tanszékén kapott tanársegédi állást Klimm Mihály professzor mellett.

Közben megismerkedett Lóczy Lajossal, az akkor már világhírű földrajz tudóssal és Ázsia-kutatóval, aki 1894-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a Tudományegyetem földrajzi tanszékére. Ez a "pályamódosítás" végleg meghatározta életútját, de a geográfiai kutatómunkában is kitűnően tudta hasznosítani mérnöki ismereteit és műszaki rajztudását.

 

Lóczy Lajos ajánlására 1896-ban szerény ösztöndíjjal Kínába ment tanulmányútra. Mestere azzal a feladattal bízta meg, hogy tanulmányozza a Kína-alföld nagy folyóinak deltavidékét, derítse fel a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak okait, körülményeit. Utazása közel két évig tartott, ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajz tudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Naplója 1235 rajzot tartalmaz, köztük sok vízépítmény és különféle mérnöki pontosságú ábrázolás.

 

Kínából hazatérve adjunktussá léptették elő. A mérnöki diplomája mellé megszerezte második doktori oklevelét, és nem sokkal később a leíró földrajz magántanárává habilitálták. Feleségül vette Barrois Petronellát. Három gyermekük született: Béla, Tibor és Ilona. Bélából a botanika híres tudósa, Tiborból Kossuth-díjas műegyetemi tanár lett.

 

1905-ben a kolozsvári Tudományegyetemre nyilvános rendes tanárnak nevezték ki, és megbízták a tanszék vezetésével. 15 évet töltött Kolozsváron, magas színvonalra emelte az egyetemi oktatást, közben részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait.

1919-ben politikai okok miatt menekülnie kellett Kolozsvárról.

Budapesten földrajzi szakértőként beosztották a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba. 1920-ban az MTA levelező tagjává választotta, a következő évben pedig kinevezték a budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanárává. Kifosztott, elhanyagolt tanszéket örökölt elődjétől, Czirbusz Gézától, de kitartó munkával újra nemzetközi színvonalra emelte a hazai földrajzoktatást. Tanítványai sorából olyan kiváló professzorok emelkedtek ki, mint Bulla Béla, Kéz Andor, Szabó Pál Zoltán, Kádár László. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Otthonában szakadatlanul dolgozott tovább, 80 éves korában bekövetkezett haláláig.

Cholnoky Jenő a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike. Hunfalvy János és Lóczy Lajos munkásságának folytatója. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is.


A természeti földrajzon belül elsősorban a felszínalaktant (geomorfológiát) művelte. Az amerikai W. M. Davis szemléletét tette magáévá és honosította meg hazánkban, miszerint a domborzati formák szakaszosan változó (ciklikus) lepusztulási folyamatok eredményeképpen jönnek létre. Ennek szemléltetésére nagyszerű tömbszelvényeket készített, melyek a fél évszázaddal későbbi tankönyvekben is helyet kaptak. Utolérhetetlen sikereket ért el a földrajzi ismeretterjesztésben.


Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg. Lebilincselő előadó volt, egyetemi előadásain a tantermek zsúfolásig megteltek. Szerte az országban több ezer népszerű földrajzi előadást tartott. Ő vetített először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével. A mérnöki pontosságú szakmai rajzokon kívül mesteri grafikákat készített és művészi tájképeket festett.

 

Kolozsvári tanárként az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) elnöke volt. Az MTE előbb vidéki választmányi tagja (1908-1917), majd 1920-tól elnöke volt egészen az MTE 1946-ban történt feloszlatásig. A Magyar Turista Szövetség társelnöke 1918-1923 és 1940-1941 között.




Strömpl Gábor Dr. (1885-1945)

fotó: MTSZ

- geográfus, térképész, barlangkutató. A Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottsága és a Magyar Barlangkutató Társulat alapító tagja. A Magyar Turista Szövetség tanácstagja (1927-1935), majd alelnöke (1936-1941). Az MTSZ-ben főleg útjelzési kérdésekkel foglalkozott, ő volt az MTSZ útjelző bizottságának elnöke, valamint az útjelző-vezető tanfolyam tanára.

1909-ig Budapesten földrajz-természetrajz szakon tanult, amelynek elvégzése után 1909-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1918-ban Bécsben hadi geológiai tanfolyamot végzett, 1918 és 1920 között a pozsonyi egyetem földrajzi intézetében tanársegéd.

1923 és 1927 között a budapesti Katonai Térképészeti Intézet térképolvasás és tereptan meghívott előadójából a kartográfiai csoport tervezőosztályán műszaki tisztviselő majd főtisztviselő lett. 1932-ben a topográfiai csoport beosztottja, 1937-től a kartográfiai csoport térképészeti propaganda előadója, 1941-1944 között pedig Erdély katonai térképeinek felújítását végző csoport tagja volt. Mindeközben megjárta a katonai ranglétra jó néhány fokát is a főhadnagytól az alezredesig.

1929-től a budapesti egyetem közgazdaság szakán a térképezés és morfológia című tárgykör magántanára volt. 1930 és 1933 között az Állami Térképező Intézetben térképész tanfolyamot végzett. 1933-tól 1944-ig a térképészképző tanfolyam tanára, egyúttal 1934-től a Névrajzi Bizottság tagja. 1944. decemberében Bécsbe vezényelték, ahol 1945. áprilisában szovjet hadifogságba került. Nem sokkal később a jászvásári (Iaşi) hadifogolytáborban tífuszban halt meg.

Jelentős térképészi és térképész-oktatói tevékenysége mellett fontos főként a Székelyföld, a Felvidék, a Kis-Magura és a Duna-teraszok felszínformáinak feldolgozása terén kifejtett elméleti és gyakorlati munkássága, valamint a barlangkutatás területén végzett úttörő tevékenysége. Feltérképezte és leírta az ország egyes nagyobb régióinak barlangjait; a szakmai nevezéktan kialakításához javasolta a népi kifejezések összegyűjtését. A földtudományok népszerűsítésében is érdemeket szerzett.

Az elismert geológus, térképész és barlangász, Dr. Strömpl Gábor kollégáival együtt 1928-ban heteken keresztül járták az országot adatgyűjtés céljából az Állami Térképészeti Intézet részére. Az időjárási viszontagságok mellett jócskán megnehezítette életüket a turistajelzések során tapasztalt rendszertelenség, ezért Dr. Strömpl Gábor kidolgozta a napjainkban is használt, turista fontossági sorrend szerint egységesített turistajelzés rendszert, amelynek célja nem kevesebb volt, mint megadni kezdő és gyakorlott túrázónak a magabiztos és biztonságos természetjárás lehetőséget térképpel és anélkül egyaránt.


A sorozat eddig megjelent részeit itt olvashatjátok:

1.    1. rész (Kaán Károly és Gábor Ignác)

2.    2. rész (Dalmady Zoltán és Vigyázó János)

3.    3. rész (Hanák Kolos és dr. Zsitvay Tibor)

4.    4. rész (dr. Balogh Ernő és Dornyai Béla)

5.    5. rész (Dr. Thirring Gusztás és Dr. Téry Ödön)

6.    6. rész (Jász Géza és Fischer Miklós)

7.    7. rész (Czárán Gyula és Dr. Pápa Miklós)

 

 MTSZ Országos Központ

 

 

Cikk első megjelenése: 2020-11-16 14:00
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 971 regisztrált felhasználó
  • 2 361 hírlevél előfizető
  • 343 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 138 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 8 esemény
  • 2 866 megjelent cikk, hír
  • 263 belső oldal
  • 2 211 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter