2020. október 29., csütörtök - Nárcisz
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Természetjáró arcképcsarnok

6. rész

Havonta jelentkező sorozatunkban olyan személyeket mutatunk be nektek, akiknek a természetjárásban végzett tevékenysége szót és figyelmet érdemel napjainkban is. Ez alkalommal Jász Gézát és Fischer Miklóst ismerhetitek meg.

Jász Géza (1863-1937)

-jogász, bölcseleti író

A Magyar Turista Egyesület (MTE) alelnöke volt. Már kora ifjúságában bekapcsolódott a turista mozgalomba. Az MTE Budapesti Osztálya választmányának és az MTE központi választmányának tagja, majd 1920-tól haláláig alelnök. Főleg szervezés terén szerzett érdemeket s az MTE számos vidéki osztályának a megalakításában tevékeny vett részt. Hosszú éveken át rendezte az MTE előadásait és irodalmi munkásságának nagy része is a Turisták Lapjában jelent meg.

1923-1932 a Magyar Turista Szövetségnek 1923-1932 tanácstagja volt. Nagy szerepet játszott más sportágak életében is. A Magyar Labdarúgók Szövetségnek 1901-ben elnöke, a Magyar Torna Egyletek Szövetségnek 1896-1906-ig főtitkára, a Budapesti Torna Clubnak 1908-ban alelnöke s a Magyar Futball Klub elnöke volt 1896-1906-ban.



Fischer Miklós (1855-1930)

-pedagógus

Szülővárosában Eperjesen 1875-ben érettségizett, felsőfokú tanulmányait Budapesten fejezte be tanárként 1879-ben. 1880-ban az iglói evangélikus gimnázium matematika-fizika tanára, később igazgatója lett.

A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) a központi választmány tagja, majd alelnöke később tiszteletbeli elnöke volt. Nevéhez fűződik az MKE Iglói Osztály alapítása. Az MTSZ társelnökeként is tevékenykedett 1913-1920 között. Sokéves és kiterjedt munkásságával jelentősen hozzájárult az MKE működéséhez, általában a tátrai és szepességi turizmus fejlődéséhez, pl. a tátrai menedékházak (Sziléziai-ház) és utak építéséhez, tudományos felkutatásához, topográfiai felméréséhez, bel- és külföldön való megismertetéséhez.

Diákjaival gyakran túrázott a Tátrában, a túrák során az ösvényeket javították és jelzésekkel látták el. Jelentősen hozzájárult a poprádi Kárpát Múzeum megépítéséhez és különösen könyvtára fejlesztéséhez. A tátrai mentő- és hegyivezető-szolgálat át- és újraszervezésében is részt vett. Ő rendezte az MKE milleneumi kiállítását és az MKE 1896. augusztus 18-án tartott ünnepélyét, melyen a Gerlachfalvi-csúcson emléktáblát helyeztek el. Az elnökség nevében ő tette az indítványt, hogy Magyarország legmagasabb csúcsa Ferenc József csúcsnak neveztessék. Kulturális téren szerzett érdemei elismeréséül 1898-ban a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Az MKE ötvenedik évfordulóján annak addigi történetéről egy vázlatot írt: Fünfzig Jahre. Geschichtlichter Rückblick auf die fünfzigjahrige Vergangenheit des Karpathenvereines, (Turistik und Alpinismus 3, 1922-23, 3. szám). 1911-ben az MKE tiszteletbeli tagjává választották, 1919-ben pedig tiszteletbeli elnökévé.

 
A sorozat eddig megjelent részei:


1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész
 

Cikk első megjelenése: 2020-08-17 13:41
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 953 regisztrált felhasználó
  • 2 349 hírlevél előfizető
  • 343 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 138 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 14 esemény
  • 2 848 megjelent cikk, hír
  • 263 belső oldal
  • 2 211 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter