2020. október 29., csütörtök - Nárcisz
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Természetjáró arcképcsarnok

3.rész
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.

Havonta jelentkező sorozatunkban olyan személyeket mutatunk be nektek, akiknek a természetjárásban végzett tevékenysége szót és figyelmet érdemel napjainkban is. Ez alkalommal Hanák Kolost és dr. Zsitvay Tibort ismerhetitek meg.

Hanák Kolos (1851-1923)


A Mátra kalauz írójának nevét turistaegyesület, teljesítménytúra és kilátó is őrzi napjainkban. Ezek helyileg mind a Mátrában keresendőek, ugyanis Hanák Kolos gyerekkorától kezdve fiatal felnőtt és időskorú életének legfontosabb időszakait itt töltötte. Elemi tanulmányait Szurdokpüspökiben végezte, onnan folytatta a gimnáziumot Gyöngyösön, Egerben és Pozsonyban. Jogásznak tanult Budapesten és Egerben, majd a bírói, valamint a köz és váltóügyvédi vizsgái megszerzése után Gyöngyösön indult el a szakmai ranglétrán. Ennek csúcsa a budapesti ítélőtábla és a kúria bírói pozíciója volt. A jog tudományán kívül politikai érdeklődés miatt a Gyöngyös című napilapot is szerkesztette.

A természetjárásban végzett aktív tevékenysége már 1886-ban nyomon követhető, amikortól írásaival népszerűsítette a Mátrát. 1887-ben megalapította és elnöke volt hosszú évekig a Kárpát Turistaegylet Mátra Osztályának, majd fontos szerepet vállalt a Magyar Turista Egyesület létrehozásában. Ez utóbbinak 1913-tól tiszteletbeli tagjává választották.

Nemcsak az első jelzett mátrai turistautakat és a Csörgő-patak feltárását köszönhetjük neki, hanem a nevéhez fűződik az egykori Benén (ma Mátrafüred) épült autóút is. 1880-tól abasári földeket vásárolt, és közel húsz év kitartó munkája után a köves és irtásos területből mintagazdaságot varázsolt. Az 1888-ban írt Mátra Kalauz a későbbi évek során Mátra és Gyöngyös kalauz néven került átdolgozásra.


Zsitvay Tibor dr. (1884-1969)


A Nagyvillám tetején található kilátó dr. Zsitvay Tiborról kapta a nevét, aki köztiszteletben álló politikus, jogász, igazságügyminiszter, magyar királyi titkos tanácsos és a Magyar Turista Szövetség elnök-védnöke volt.

Tíz éves korában járt először a Tátrában, innen datálható a természethez fűződő szoros kapcsolata. Fiatal felnőtt éveiben aktív sportemberként a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület elnökének választották, ezt követte a Magyar Turista Szövetség társelnöki (1921-1923), később elnöki kinevezése (1924-1925). 1933-ban ismét a szövetség elnökének választották. Ez a kinevezés 1938-ig tartott, időközben több természetjáró egyesület tiszteletbeli tagja volt. A turistaságról nagy érdeklődéssel várt előadásokat tartott a rádióban. 1938-ban ő indította el a Szent István vándorlást (a mai Országos Kéktúra elődje).

Zsitvay Tibornak köszönhető, hogy az 1935-ös erdőtörvénybe bekerült néhány cikkely a jelzett utak tényéről, funkciójáról és védelméről ugyanis szívügye volt a jelzett turistautak létjogosultságáért való küzdelem.

A róla elnevezett kilátót 1933-ban, a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves jubileumára emelték. Az építmény eredeti neve (Jubileumi-kilátó) is erre az évfordulóra utal. Avatásakor a létesítmény még egy emelettel alacsonyabb volt, ugyanis a teljes befejezéshez 5 ezer pengő hiányzott.


MTSZ Országos Központ


A sorozat előző részeit ezen a linken éritek el.

Cikk első megjelenése: 2020-04-24 15:17
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 953 regisztrált felhasználó
  • 2 349 hírlevél előfizető
  • 343 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 138 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 14 esemény
  • 2 848 megjelent cikk, hír
  • 263 belső oldal
  • 2 211 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter