2020. január 21., kedd - Ágnes
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Természetjáró aktivisták találkozójának harmincéves évfordulója

A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség beszámolója
1989-ben került sor először az Ajka és Veszprém Városi Természetbarát Szövetség aktivistáinak találkálkozójára. Az esemény harmincadik évfordulójának emlékezetes pillanatait Mag Éva aranyjelvényes túravezető, a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség elnökének összefoglalójában olvashatjátok.



30 éve november elején rendeztük meg Ajka és Veszprém Városi Természetbarát Szövetség aktivistáival az első találkozót. A helyszín kiválasztása volt mindig a legfontosabb feladat. Általában olyan helyre mentünk a megyében, ami turisztikailag érdekes, de valamiért nem szervezünk túrát oda. Voltunk erdei pihenőben, faluszéli sportpályán, kilátónál és sok-sok érdekes helyen. Tátika-Hidegkút Zala megye határán van ugyan, de korábban Veszprém megyéhez tartozott. Ez az autós pihenő olyan történelmi környezetben található, amely igazán érdemes a felfedezésre.


A szervezés 2 hónappal korábban kezdődött, mert minden tagszervezetünk vezetőit megszólítottuk. Az utazást Veszprémből induló különjárati autóbuszokkal bonyolítottuk le. Az egyiken a veszprémi Építők Természetbarát Sportegyesület csoportja utazott. A másikon a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség (VMTSZ) tagszervezeteinek képviselői csatlakoztak a csapathoz. Már az indulásnál a veszprémi Bakony Természetbarát Egyesület, a balatonfűzfői Természetbarát Szakosztály és a balatonalmádi Bauxitkutató Sportegyesület tagjai szálltak fel. Úrkúton és Ajkán újabb túrázók jöttek az Ajkai Kórház és a Bánki Donát Természetbarát Egyesületből. Az eső már a 7 órás indulásnál csepergett és egész nap abba sem hagyta. Ennek ellenére minden programot teljesítettünk.





Az útvonalon sok érdekes helyszínt kerestünk fel és ismerkedtünk meg a történetükkel. Első utunk a nagyvázsonyi Pálos kolostor romjaihoz vezetett. Már az utazás alatt elmeséltem az egyiptomi Remete Szent Pál történetét, akinek az élete szolgált a magyar Pálos rend megalapításához. Boldog Özséb esztergomi kanonok 1250 körül alapította meg a magyarországi Pálos rendet. Ez eredményezte több kolostor megalapítását a Balaton-felvidéken is. Ma a rend központja a lengyelországi Czestoshowában van, a magyarországi központ pedig Pécsen. Ezen kívül Márianosztrán, Petőfiszálláson és a budapesti sziklatemplomban vannak Pálosok. A nagyvázsonyi kolostor alapítása Mátyás királyhoz kötődik. A rend adómentességet kapott és ezzel a király megteremtette a gazdasági alapját a tevékenységüknek. Ebben az időben a Ferencesek mellett a másik népszerű rend volt az országban. Malmokat működtettek, szőlőt műveltek és halastavakat létesítettek. Kinizsi Pál 1480-ban alapította meg a nagyvázsonyi kolostort, amelynek gótikus szentélye ma is áll. Az volt a cél, hogy családi temetkezési hely legyen. Ide is temették el felesége Magyar Benigna második férjével együtt. Ma a síremlék a vár kápolnájában látható. A Kolostorban kodexek is íródtak. Így a Festetich-kodex, Czech kódex és a Peer-kodex. Ezek közül csak néhány darab maradt fenn. Magyar Benigna halála és a török előrenyomulása után a kolostor elnéptelenedett. Köveit széthordták. Itt már zuhogott az eső, de ennek ellenére végig bolyongtuk a romokat és még a félreeső ciszternát megnéztük.


Az utazás a Kab-hegy melletti úton folytatódott. Érintettük Úrkutat, amelynek a szélén, a már nem működő mangán bányában filmet is forgattak. Elhaladtunk az egykori Felső-csingeri szénbányászok temetője mellett, amelyet nem régen felújítottak és emlékkertként látogatható. Itt vannak eltemetve a bányászszerencsétlenség áldozatai is. A következő helyszín Ajka volt, amelyen csak átsuhantunk. A település a szocialista városok bélyegével küzd, de ma már a szobrok városának tarják. A tósoki városrészen található késő barokk római katolikus templomon kívül szinte nincs egy régi épülete sem. Ezen a részen alakították ki az un. zagykazettákat (timföldgyártás mellékterméke), amelyek közül az egyik 2010.október 04-én kiszakadt és elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely szélét. A Torna-patak vitte a „halálos mérget” a Marcalig.  Kolontáron megálltunk és végig sétáltunk az emlékparkban. Megnéztük a mementónak meghagyott gazdasági épületet és emlékeztünk a hídon elhelyezett emléktáblánál.

Ezután Devecserben kimentünk a vasútállomásra és láttuk a hatalmas üres területet, ahonnan a házakat le kellett bontani. Ezután felmentünk a károsultaknak felépített Makovecz városrészre, ahol két ház sem egyforma. A közepén található játszótér mellett gyönyörű kápolna van. Bár a közeli településekről jöttünk, de senki sem látta még ezt a csodát. Sajnos ezeknek a családoknak nem tudja pótolni semmi az elveszett emlékeiket és az életük munkáját.



A devecseri „pusztítás” után tovább utaztunk a Balaton-felvidéki várakhoz. Elhaladtunk Sümeg vára mellett, amely a Papp család kitartó munkájának eredményeként a megye egyik turisztikai központja lett. Felújították a Várcsárdát, megépült a lovas udvar és rendszeres lovagi vacsorákat rendeznek. A 4 csillagos Hotel Kapitány a vendégek pihenését és elhelyezését biztosítja.


11 órára érkeztük a hidegkúti autóspihenőhöz, ahol már vártak bennünket a több irányból érkező túrázók. Csak nem 100-an jöttünk össze erre az eseményre. A zuhogó esőben, egy fedett erdei házikóban sikerült átadni a túramozgalmat teljesítőknek az emléklapokat. Ezután következett a turista-totó kitöltése, amely Sümeg, Tátika, Rezi vára mellett a zalaszántói Sztupa történetéből állítottam össze. 12 találatot 4 fő ért el, akik ajándékként térképeket kaptak. A dartz játékot nem tudtuk felszerelni, de mindenki vigasztalódott egy csokival helyette. Ezután indultak a csoportok Tátika várához és a Sztupához.  16 órakor Zalaszántón fejeztük be a programot és indultunk vissza.

Egész nap folyamatosan esett az eső. Ennek ellenére a résztvevők érdeklődők voltak. Egész nap jó hangulatú beszélgetés folyt a helyszíneken és az autóbuszon. Erre is szükség van, hogy a különböző helyeken élő és túrázó emberek ismerkedjenek egymással és együtt szerezzenek élményeket. Az utazást a résztvevők befizetése mellett a VMTSZ fedezte. A következő évben egy bakonyi kis faluban, Németbányán találkozunk.

Lejegyezte Mag Éva arany jelvényes túravezető, a VMTSZ elnöke

Fotó: Mag Éva

Cikk első megjelenése: 2020-01-10 14:11
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 839 regisztrált felhasználó
  • 2 277 hírlevél előfizető
  • 339 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 122 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 5 esemény
  • 2 707 megjelent cikk, hír
  • 254 belső oldal
  • 2 157 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter