2018. október 19., péntek - Nándor
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Nem lehet elég korán elkezdeni a kéktúrázást

Miért indulj el egy úton? Miről is szól, és mit ad a kéktúrázás? Miért érdemes már gyerekkorban útra kelni?
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Olyan sokszor esik szó az országot átszelő Kéktúráról, az útvonal által érintett változatos tájakról és a benne megbúvó látványosságokról, hogy napjainkra aligha akad olyan természetjáró, aki ne tudná mi is az a Kéktúra. Hazánk leghíresebb vándorútja páratlan lehetőségeket tartogat a felfedező kedvű országjáróknak, a kiránduló családoknak, de akár a sportembereknek is, akik elsősorban teljesítményt és kihívást keresnek a terepen.

Hogy kinek miről szól a kéktúrázás, azt mindenki maga dönti el, de vitathatatlan, hogy megtett kilométerei közben olyan szemléletformáló élményekre tehetünk szert, melyek egy életre meghatározhatják a természetről, a hazánkról és az emberekről kialakított képünket. A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) ennek jelentőségét már a 60-as években felismerve létrehozta a kimondottan fiataloknak szóló Gyermekkéktúra túramozgalmat, ami a napjainkban is ugyanazt a célt hivatott szolgálni: megmutatni és megszerettetni a gyerekekkel a természetjárást.


Hasonlóan az 50-es évek óta létező és a 70-es évek végén Rockenbauer Pál által nagy sikerrel népszerűsített Országos Kéktúra mozgalomhoz, a Gyermekkéktúra is ugyanazon a mintegy 1160 km-es útvonalon halad Írott-kőtől Hollóházáig, csak a fiataloknak kevesebb kilométert kell megtenniük a hőn áhított jelvényért. Ráadásul a 6-14 éves korosztály kilenc tájegységi jelvényt is összegyűjthet, ami még inkább fokozza a felfedezőkedvet, valamint elősegíti a teljesítményért járó elismerés jótékony elégedettség-érzetét.


Amíg a 60-as, 70-es években a gyerekeknek javarészt az úttörőtáborról szólt a kéktúrázás, addig napjainkban leginkább lelkes és elszánt pedagógusoknak köszönhető a túramozgalom és a gyaloglás népszerűsítése. Egy seregélyesi általános iskolában például nem csupán túrákat szerveznek a diákoknak, hanem „Indulj el egy úton” címmel országos hírű és több száz gyereket megmozgató természetismereti vetélkedőt is, ami idén még több jelentkezővel és még nagyobb figyelemmel követve zajlott le. Sajtos Józseffel, a vetélkedő kitalálójával és főszervezőjével készített interjúnkat ide kattintva olvashatjátok.

Természetesen szép számmal akadnak olyan családok – és szerencsére egyre többen –, akik maguktól is tudják, miért fontos a gyerekekkel megismertetni az erdőt és a mozgás örömét, ezért maguk szerveznek kirándulásokat. Vannak olyan szülők is, akiknek a világ legtermészetesebb dolgának számít, hogy a Kéktúrára a család legifjabb tagját is magukkal viszik. „Potyautassal a Kéken” címmel nálunk is olvashattok a Nábrádi család túraélményeiről.


Családi túrákkal akarva és akaratlan is elültetjük az ifjakban a természetjárás jótékony magjait, melyek kihajtva olyan gazdagsággal ajándékozzák meg őket, amiből a későbbiekben csak profitálhatnak. Nem csupán természetről, mozgásról és szabad levegőről van szó! Túrázás közben kulturális és történelmi ismeretekre is szert teszünk, új helyeket és embereket ismerünk meg, ezek együttesen tárják ki nekünk a világot. A megtett kilométerek sok tapasztalatot adnak, sokkal érdeklődőbbé, nyitottabbá teszik az embert. Minél korábban kezdjük járni a vidéket, annál inkább válik életünk elemi részévé a kirándulás és a felfedezés.

Számos túramozgalom közül a Kéktúra az egyik legjobb választás, ha országjáró tematikát, lenyűgöző és változatos tájakat, izgalmas és felfedezésre váró helyeket szeretnénk bejárni. A túra során készített mutatós pecsétlenyomatok nem csupán a gyerekekben vált ki gyűjtőszenvedélyt, de kétségtelen, hogy számukra ez plusz lelkesítő tényező, mint ahogyan a teljesítésért járó jelvények is.


Az új OKT-igazolófüzet árában már benne van a teljesítésért járó jelvény is, amelyet korábban még külön kellett megvásárolni. Ez a változás nem mellesleg január 1-től a régi füzettel rendelkező teljesítőkre is érvényes, tehát a jelvényért már senkinek sem kell fizetnie. Ugyanez igaz a Gyermekkéktúra jelvényére és tájegységi jelvényeire is.

Amit a Gyermekkéktúráról tudni kell

A 6-14 éves korosztály részére meghirdetett túramozgalom során a gyerekeknek nem kell végigjárnia a Kéktúra mintegy 1160 km-ét. A teljesítéshez elegendő 300 km megtenni kilenc tájegységben.

A Gyermekkéktúra által érintett tájegységek:

•   Kőszeg – Kemeneshát
•   Balaton-felvidék
•   Bakony
•   Vértes – Gerecse
•   Pilis – Budai-hegység
•   Börzsöny – Cserhát
•   Mátra
•   Bükk – Gömör-Tornai-karszt
•   Cserehát – Zempléni-hegység

Amennyiben a Gyermekkéktúra résztvevői egy-egy tájegységen belül legalább 50 km-t megtettek, teljesítményükért elnyerhetik a Gyermekkéktúra tájegységi jelvényeit is. Ha a végigjárt útvonalak hossza eléri a 300 km-t, a nevezettek kiérdemlik a Gyermekkéktúra jelvényt is. A Gyermekkéktúráról még több információt ITT valamint ITT IS lehet olvasni.

Szöveg: Lánczi Péter

MTSZ, Turista Magazin

Kapcsolódó cikkünk:
65 éve az ifjúsági természetjárás fókuszában.
Cikk első megjelenése: 2018-07-30 11:46

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 678 regisztrált felhasználó
  • 2 157 hírlevél előfizető
  • 335 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 118 túramozgalom
  • 3 970 túramozgalom teljesítő
  • 19 esemény
  • 2 545 megjelent cikk, hír
  • 230 belső oldal
  • 2 064 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter