2021. november 27., szombat - Virgil
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Megújult az első magyar turistatájékoztató jelképek szabványa

A Magyar Természetjáró Szövetség és a Magyar Szabványügyi Testület együttműködésében készült el a korszerűsített dokumentum
A Magyar Természetjáró Szövetség hisz abban, hogy a több mint 90 éve működő és fejlődő, generációkat kiszolgáló egységes jelzésrendszerrel jelölt turistaút hálózatunk fontos nemzeti kincsünk, egyedi örökségünk. Megóvása, továbbvitele, fenntartása minden természetet szerető és járó generáció közös felelőssége, valamint feladata.


E cél érdekében és figyelembevételével a Magyar Természetjáró Szövetség turistaút szakmai feladataiban kompetens munkatársai a Turistaút Szakbizottsággal és a Magyar Szabványügyi Testülettel együttműködve,  hosszú hónapok közös munkájának eredményeként elkészítette a 2021. november 1-jén megjelent és érvénybe lépett magyarországi gyalogos turistautak jelzéseiről és azok alkalmazásáról készült szabvány megújult változatát, azért, hogy az segítségül szolgáljon a gyalogos turistautak jelzéseinek értelmezéséhez és alkalmazásához. A megújult szabvány hatályon kívül helyezi az 1988-ban MSZ 20587-2:1988 számon kiadott és 2021. október 31-ig alkalmazott dokumentumot.

Az MSZ 20587:2021 Gyalogos turistautak jelzései és azok alkalmazása egy olyan egységes logikára és turistaszakmai érvekre felépített  műszaki dokumentum, amely meghatározza a hazánkban  évtizedek óta használt, hivatalosan is elfogadott turistajelzéseket és útmutatót ad azok használatához, értelmezéséhez.

A Magyar Természetjáró Szövetség mindenkori kiemelt szakmai feladatának tekinti a hazai természetjárás gyalogos infrastruktúrájának fenntartását, aminek egyik alapfeltétele a jól követhető, egyértelmű információkat közvetítő, egységes turistajelzés-rendszer. Az 1988-ban kiadott első magyar turistaszabvány hivatott ezt a kezdő és haladó túrázóknak egyaránt biztonságot adó műszaki paramétereit meghatározni.  A gyalogos turistautak jelzésrendszerének egységessége és következetessége csak úgy tartható meg, ha módosításakor vagy bővítésekor az új utak jelzésválasztása a magyar szabványban ismertetett hálózati logika és sorrendiség alapján történik. 

 

Történeti áttekintés

A hazánkban található útjelzések színei és jelei a kezdetekben ötletszerűen lettek kialakítva - számokat, különböző alakzatokat és színeket használtak. Amikor az elismert geológus, térképész és barlangász Strömpl Gábor előállt az úgynevezett egységesített turistajelzés rendszer ötletével, Magyarországon már nem voltak magas hegységek, ezért a nehézségi vagy veszélyességi szempontok helyett turista fontosság alapján rangsorolták a turistautakat. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az országos jelentőségű fő útvonalakat kék vagy piros, a helyi jelentőségűeket pedig sárga vagy zöld sáv jelöléssel látták el. Az egyes mellékutak funkcióit és célját pedig különböző alakzatú jelképek határozták meg. Kikötötték, hagy a zavar elkerülése érdekében két hasonló jelzés nem futhat egymás közelében és nem ágazhat el. Ekkor dőlt el az a mai napig is alkalmazott irányelv, hogy minden jelképet fehér alapra kell festeni, amelynek a mérete akkor még a 24 x 18 cm volt.

A Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére és Dr. Strömpl Gábornak köszönhetően 1929. december 2-án megszületett az az egységesített, néhány év alatt az egész országban bevezetett turistaút jelzésrendszer, amelyet a mai napig látunk és használunk (kivétel ez alól a Mecsek, ahol csak az 1960-as évektől kezdték alkalmazni). 

1979-ben elkészült a "Turista-Létesítmények" című szabályzat, amiben már a 10 x 12 cm-es téglalap alakú fehér jelzésalap használatát szorgalmazták. Ugyanakkor a korral és az egyre fejlődő igényekkel haladni kellett, a motorizáció következményeként parkolók kialakítására volt szükség, illetve ehhez igazodó körtúrák, csillagtúrák kialakítására. Így bevezetésre került például a körút útjelzést, amely az 1988-as első magyar turistaszabványba is bekerült. Ebben továbbra is a 10 x 12 cm-es méretű volt a jelzésalap, de az üres alakzatokat a könnyebb festhetőség érdekében  telített alakzatok váltották fel. A színek jelentésének 1930-as (Strömpl-féle) struktúrája ekkorra már veszített jelentőségéből, és a színek szerepének hangsúlya a turistafontosságról az útvonalak megkülönböztetésére helyeződött át.

 

Az MSZ 20587 számú Gyalogos turistautak jelzései és azok alkalmazásáról írt szabványban meghatározott turistajelzések

 

Egy turistajelzés  mindig 10 x 12 cm-es  fehér jelzésalapból  és azon elhelyezett színes jelképből áll. A fontossági sorrendet a 11 jelkép alábbi sorrendje - sáv, kereszt, háromszög, négyzet, kör, barlang, rom, kápolna, emlékmű, bélyegző, körtúra -, az azonos jelképek közötti további sorrendet pedig a 4 szín következő sorrendje - kék, piros, sárga, zöld - határozza meg.

 

Fő turistajelzések


Sáv: a sáv jelzésű utak a turistaút-hálózat gerincét alkotják, amelyek fontosabb kiindulási pontoktól (turistaút csomópontból, kirándulóközpontból, településközpontból vagy közlekedési csomópontból) más, hasonlóan fontos pontokig vezetnek. 



  • Kék sáv jelzést használunk a legfőbb, országos jelentőségű útvonalak jelölésére, és egyes tájegységek helyi jelentőségű fő útvonalának jelzésére is. 
 
  • Piros sáv jelzéssel jelöljük a legalább egy tájegységen átvezető, és a kiemelt jelentőségű helyi utakat.
 
  • Sárga sáv jelzést a helyi fontosságú gerinchálózati útvonalak jelölésére használunk.

  • Zöld sáv jelzések az előbbieken kívüli, helyi gerinchálózati útvonalak jelölésére használhatók.

Álló Kereszt: a kereszt jelkép jelöli a sáv jelzésű utak elsődleges kapcsolódásait. Jelölhet főutat, vagy két jelzett sáv jelképű út közti átkötést, útváltozatot.

 

Leágazó turistajelzések

Ezeket a turistajelzéseket rövidebb leágazásoknál használjuk, és a jelzés jelképe mutatja meg, hogy milyen célhoz vezet.


Háromszög: magaslati pontra, hegytetőre, csúcsra, természetes kilátópontra, épített kilátóhoz vezet.

       
 
 

Négyzet: településre, szálláshelyre vagy közlekedési lehetőséghez vezet.

       


Kör: forráshoz, kúthoz vagy egyéb vízvételi lehetőséghez vezet.


Barlang: barlanghoz, barlangnyíláshoz vezet. 


Rom: romhoz, műemlékhez, földvárhoz vezet.
 



Kápolna: kápolnához, templomhoz és egyéb szakrális helyhez vezet.



Emlékmű: kulturális vagy történelmi emlékműhöz, emlékhelyhez vezet.

 

Bélyegző: túramozgalom bejárását igazoló bélyegzőhelyhez vezet, legfeljebb 1 km hosszú.



Egyéb turistajelzések

 

Körtúra: kirándulóközpontból, közlekedési csomópontból vagy parkolóból, településből kiinduló, jelzésváltás nélkül ugyanoda visszaérkező 2-10 km-es, könnyebb túraútvonalak jelölésére.




A turistajelzések jelzésalapjait grafikai jelképeit, színeit, és mindezek alkalmazására irányuló elveit tartalmazó nemzeti szabvány megvásárolható a Magyar Szabványügyi Testület szabványboltjában és webáruházában


 


MTSZ Országos Központ
Cikk első megjelenése: 2021-11-08 13:39

Kapcsolódó oldalak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 5 118 regisztrált felhasználó
  • 2 445 hírlevél előfizető
  • 345 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 138 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 0 esemény
  • 3 017 megjelent cikk, hír
  • 284 belső oldal
  • 2 263 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter