2020. május 30., szombat - Janka, Zsanett
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

KontakTúra a Vértesben

Beszélgetős túraélmény a Csákvári Természetjáró Egyesülettel
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.

Fiatalok, ambiciózusak, őszinték. Tisztelettel emlékeznek a múltra, alázattal végzik munkájukat a jelenben és letisztult a jövőképük. A KontakTúra második részében a Csákvári Természetjáró Egyesülettel túráztam.

Vidám társaság száll fel a buszra Csákváron. Boros Péteren, az egyesület elnökén kívül senkit sem ismerek, így az ő arcát keresem a kisebb tömegben. A találkozás örömteli pillanatai után belevágunk Petivel a beszélgetésbe, ugyanis Mórig, ahonnan a közel 23 kilométeres Piros Túra indul, bőven van még időnk.

-A csákvári Diák Sport Körből alakult meg a Csákvári Természetjáró Egyesület 2007-ben. Dornyi Gergő volt az elnök kilenc évig, aztán tartottunk egy kis szünetet, mert mindnyájunk magánéletében elérkezett az a pont, amikor a család és a magánélet került előtérbe. Összejártunk akkor is természetesen, de az az időszak nem a természetjárásról szólt. 2017-ben aztán összeültünk és új alapokra helyezve, de a múltat nem felejtve folytattuk az egyesület működését. Ebben az évben lettem én az elnök. Nagyon fontos tudni, hogy az egyesületünk 32 tagja kivétel nélkül mind egy valakinek köszönheti a természetjáró vérét: Margó néni (Ugrits Margó) szerettette meg velünk a túrázást. Életem első túráján fennakadtam egy fán, felsértettem a hasamat, de ez nem vette el a kedvemet a folytatástól, a húsz év alatt annyit mentem Margó nénivel amennyit csak lehetett.




Rendszeresen elvitt minket nomádtáborozni Mátyáskútra, énekeltünk a tábortűznél, számháborúztunk, tanultunk a növényekről és állatokról, bejártuk a Vértes minden zegét és zugát. A szüleink nyugodt szívvel engedtek el vele bárhová, mert tudták, hogy biztos kezekben vagyunk. Ezek a közösen álélt élmények minket is összekovácsoltak és erősen meghatározzák a jelenünket, a jövőnket. Margó néni a csákvári könyvtárban dolgozott, de annál sokkal többet jelentett nekünk: elvetette bennünk az erdő tiszteletének és szeretetének a magjait, amelyek idővel szárba szökkentek, ezért a mai napig felhúzzuk a túrabakancsot és cselekszünk. Például tizenöt éve járunk szemetet szedni. Vagy a hitelesség és a természet iránti elköteleződés miatt folyamatosan továbbképezzük magunkat. Az egyesületünk négy bronzjelvényes túravezetővel büszkélkedhet, sőt hamarosan lesz egy végzett útjelző-vezetőnk is. A legjobb tudásunk szerint írjuk a pályázatokat azért, hogy legyen forrásunk megvalósítani a céljainkat. Idén is részt veszünk a jelzésfestésben, mert társadalmi felelősségvállalásként tekintünk a biztonságos túrázás megteremtésére. Hozzáteszem, hogy nagyon jó kapcsolatot ápolunk a Fejér megyei Természetbarát Szövetséggel, ott remek mentorokra találtunk.



Közben megérkezünk Mórra, így a beszélgetés félbeszakad egy időre. Rövid szedelőzködés és a Közép-Dunántúli Piros bélyegzőhely felkeresése után nyakunkba vesszük mind a tizennyolcan a Mór és Majk között húzódó túraútvonalat. A Peti által említett családias összetartozás érzése tapintható. Megismerkedem az érettebb korosztályt képviselő hölgyek koszorújával. Visszafogom magam és egy halk sikoly sem hagyja el a számat, amikor Böbe, Zsuzsa, Erzsi és Kati felfedi a korát. Csodakrémről vagy szépészeti műtétről szó sincs, mégis letagadhatnak legalább 10 évet fejenként. A titkuk rendkívül egyszerű: testi, lelki és szellemi karbantartásra a természetjárást vetik be. Feltűnik, hogy a legkisebb résztvevő, a hatéves Tomi mennyire magabiztosan mozog a társaságban. Boldog kis energiabomba, aki nem kevesebb, mint huszonöt kilométert is képes beletenni a túrabakancsába és eszméletlen szuperhősős álmaival szórakoztatja csapatunkat. Apukája Gergő, az egyesület korábbi elnöke remek természetjáró példát mutat a kisfiának, de ezen nem csodálkozom.


-Szeretnénk továbbadni a gyerekeknek azt az örökséget, ami a mi gyermekkori túraélményeinkből táplálkozik. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a szülők és a pedagógusok segítsége. Valakit aktivitásra nevelni, kicsalogatni a kényelmes szobából és a virtuális világból csak példamutatással lehet – folytatja néhány kilométer után a beszélgetést Peti. Évente kétszer a Lovas Barát Egyesülettel és a Vaskapu Hagyományőrző Egyesülettel közösen szervezünk egy szabadtéri eseményt, elsősorban családoknak. A lovas programok mellett egyesületünk egy rövidebb és egy hosszabb túrát vezet. Tavaly kísérleti jelleggel elindítottunk egy alap térképismereti és tájoló használati oktatást gyerekeknek. Idén szervezünk egy rövidebb nomád tábort, aminek az alsó tagozatos korosztály a célcsoportja. Szintén a kicsiket célozza meg az a Csákvár körül általunk tervezett és kialakításra váró 10 kilométeres túraútvonal, amelynek mentén bélyegzőhelyek lesznek. Aki teljesíti a távot, az a végén kitűzőt és elismerő oklevelet kap az egyesületünktől.


Alapvetően nem célunk, hogy több száz főre duzzasszuk az egyesület létszámát. Mi annyit szeretnénk elérni a rendelkezésünkre álló eszközökkel, hogy minél többen minél több időt töltsenek el a szabadban és ismerjék meg a természet minden arcát. Én például nagyon szeretem a Vértesben a zöld sávval jelzett turistautat. Festői, amikor ősszel vöröslik a cserszömörcés, viszont tavasszal ugyanaz a szakasz már más miatt nyűgöz le.  A túráink nagy része nyílt, bárki jöhet velünk akár a Békanász- akár a Napfelkelte túrára, csak hogy a legnépszerűbbeket említsem. Évek óta nagy létszámmal érkeznek az környék növény és állatvilágát kutató, karizmatikus csákvári pedagógus, Szabó Laci bácsi emlékére szervezett őszi eseményünkre is. A programjainkról hírlevélben és a közösségi oldalon értesítjük a regisztrált tagokat, illetve hagyományos módon, a plakátjainkkal is találkozhatnak Csákváron. Szóval mi hisszük és képviseljük a cselekvő példamutatást.



Már hazafelé tartok, a belső mozivásznamon újraforognak az első vértesi túraélményem pillanatai: a Meszes-völgy és az Öreg-vágás bükkösökkel és cseres-tölgyesekkel csipkézett nyirkos szurdokvölgyei, a Csuka- és a Dobai-tavak méltóságteljes látványa, a Cica-homok bokorerdei, Oroszlány hívogatóan nyújtózkodó templomtornyai, végül Majkra beérve a Kamalduli Remeteség közelében lévő festői tó.


MTSZ Országos Központ/Jónás Beáta

A KontakTúra első része ezen a linken található.

Cikk első megjelenése: 2020-02-21 08:49
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 883 regisztrált felhasználó
  • 2 309 hírlevél előfizető
  • 340 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 137 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 70 esemény
  • 2 778 megjelent cikk, hír
  • 260 belső oldal
  • 2 197 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter