2020. május 26., kedd - Fülöp, Evelin
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Erdőhasználat

Első rész
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Induló, rövid sorozatunkban szeretnénk segítséget adni az erdő „természetjáró” használóinak, hogy mit vár el a törvény, mit a természetjáró etika az erdő „használata” kapcsán. Tulajdonképpen mindannyian érezzük, de nem mindig tudjuk megfogalmazni az erdőjárás szabályait. Most egy kis bevezetővel kezdjük.


Németh Imre 
az MTSZ Természetvédelmi Szakbizottságának vezetője




„Kultúránk az erdő irtásával kezdődött, és csak az erdő megőrzésével maradhat fenn.”
                                                                                                                   (H. Leibgundgut)
 
 
Mi az erdő, és mi a haszna?
 
Sokféle erdő van: esőerdő, őserdő, fenyves erdő, lombos erdő, ültetvény erdő, véderdő, jóléti erdő, parkerdő, szálalt erdő, örök erdő, ártéri erdő, ligeterdő, kocsánytalan tölgyes, égeres láperdő, záródott erő, rontott erdő, sarj erdő, vágásérett erdő, újulat…
Az erdészet számára az erdő elsősorban a munka tárgya; felnevelendő, védendő, majd kitermelendő faanyag. A Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram már több más funkciót fogalmaz meg alapelvként: környezetvédelmi funkciók (klímavédelem, talajvédelem, árvízvédelem, a biológiai sokféleség védelme…), rekreációs szerep, esztétikai-lelki szükséglet, oxigéntermelés… A későbbi szövegezésben már csak „környezetbarát nyersanyagok forrása”. Értsd: faanyag. Ez az erőforrás-központú szemlélet, ami igen káros a társadalom egésze számára. 
Ma már tény, hogy pénzben kifejezhetően nagyságrendileg nagyobb az erdők védelmi, szociális haszna, mint a gazdasági. És mégis…
 
A tudomány számára az erdő a legmagasabb szintű (záró) társulás, amely a legösszetettebb és legstabilabb életközösség (növények, gombák és állatok együttélését) adott helyszínen, adott környezeti feltételek között, melyben az uralkodó elem a fa.
S mi a gyakorlat? Az, hogy hazánkban gyakorlatilag nincs már természetes állapotú erdő. A szakemberek szerint csak az árterek születő-pusztuló puhafa ligeterdei lehetnek esetleg őserdő foltok hazánkban. Erdeink jobb esetben természet közeliek, de jórészt kezelt állapotúak, rosszabb esetben ültetvények. Pedig össztársadalmi szempontból (esztétika, rekreáció,  környezetvédelem, stb.)  a természetes erdők a leghasznosabbak.
 
Mi az erdő haszna? Mi túrázók tudjuk, hogy nincs jobb nyugtató orvosság, mint egy erdei kirándulás. A tiszta levegőn való mozgás, a stresszmentes környezet, a lélekemelő madárdal gyógyít. A természet harmóniája, szépsége elixírként hat lelkünkre. Az erdő kiegyenlíti az időjárás változásait: melegben hűs, hidegben melegebb, mint nyílt környezete. A fák, a növényzet gyökere védi a talajt, lombkoronája megköti a port, a széndioxidot. Az erdő szintezett növényzete, avarja lassítja a csapadék lefolyását, így mérsékli a lezúduló vizek nagyságát, a pusztító árvizeket. Igen jelentős a növényzet zajfogó hatása is. Az erdő élőhely, komplex ökológiai rendszer, igen fontos tájképi elem… Ugye, lehetne még sorolni? 
 
 „Az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni.” („Erdőtörvény”)

Folytatjuk.
 
Cikk első megjelenése: 2012-07-16 16:15
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 882 regisztrált felhasználó
  • 2 308 hírlevél előfizető
  • 340 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 125 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 73 esemény
  • 2 774 megjelent cikk, hír
  • 260 belső oldal
  • 2 197 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter